Beszámoló a hajléktalan emberek lakhatását támogató program első hat hónapjáról

Nyitás az utcára! Ez a BMSZKI programjának neve, melynek során utcán élő hajléktalan embereket készítenek fel az önálló életre. A program célja, hogy a tartósan közterületen élő hajléktalan emberek újra képesek legyenek lakásuk fenntartására, nőjenek a foglalkoztatási esélyeik, és fokozatosan újra beilleszkedjenek a társadalomba.

A program keretében az elmúlt hónapokban 35 ember költözött a szükségleteiknek megfelelően  kialakított befogadó szálláshelyre, további 20 fő pedig a nyílt lakáspiacon bérelt lakásba vagy szobába, ahol önállóságát biztosítottuk. A lakások, szobák Budapest különböző kerületeiben, eltérő szomszédságokban találhatók (van köztük társasházi, lakótelepi, de családi házas kertvárosi lakás is). Az önálló lakásban élők 12 hónapon keresztül lakhatási támogatást kapnak, s ahol szükséges volt, segítséget nyújtottunk alapvető bútorok (ágy, polc, asztal) illetve háztartási eszközök beszerzésében (kávéfőző, mikrohullámú sütő, hűtőszekrény, stb.).

 „Ez Erzsébeten van, családi ház, egy egész jó kis szoba, tapéta van, bútorozva, minden van. Tiszta körülmények, [a tulajdonosék] udvariasak, minden. Jó a közlekedés. És akkor pár nappal később már meg is tudtam nyugodni ott.” (hajléktalan résztvevő)

 Az önálló lakhatási lehetőséget elsősorban párkapcsolatban élők kaptak (12 fő) – bár ez nem volt feltétel. Vannak közöttük olyanok, akik kiskorú gyermeket nevelnek, mások kutyájukkal együtt költöztek a bérelt lakásba. A lakhatás költségeit önállóan sokan nem tudják fizetni, így előfordul, hogy kényszerűségből egyedülállók is másokkal (barátokkal, ismerősökkel) költöznek együtt – 4 fő önállóan, egyedül, 2*2 fő pedig ismerőssel együtt él.

 „Igazándiból nagyon alkalmazkodó kész vagyok. Ez [a lakásba költözés] előrelépés volt az én számomra, kicsit át is értékeltem ott a helyzetemet. Vannak emberi súrlódások [a lakásban], mert nem vagyok egyedül. Tehát ez nem egy különálló szoba, hanem van lakótárs is és még azon a telken még mások is vannak - más mentalitásúak, más felfogásúak, más életritmus szerint élnek, talán emberileg vannak kisebb problémák, de ezt is másképpen próbálom kezelni, mint eddig. Mert inkább a pozitívumokat nézem, és nem azt, hogy jaj ezt most ő meg ő meg ő miért igen, vagy miért nem. Ennyi, hogy emberi oldalról egy picit nehéz beilleszkedni, de mást nem tudok mondani, ami negatív.” 

Az anyagi támogatáson túl minden résztvevő személyre szabott támogatásban részesül. Az önálló lakhatás megtartását szociális munkás támogatja, aki a hajléktalan embert előzetesen megbeszélt időpontban otthonában keresi fel, havi átlagosan hat alkalommal. Arra törekszünk, hogy a lehetőségekhez mérten a housing first (elsőként lakhatást) elveivel összhangban valósítsuk meg szakmai programunkat, így a találkozók alkalmával a segítők azokkal a témákkal foglalkoznak, ami a lakóknak jelent gondot – a kapcsolatban a hatalmi viszony és a kontroll szerepét igyekszünk a lehető legkisebbre csökkenteni.

A foglalkoztathatóság elősegítése érdekében különböző csoportos foglalkozásokat, pszichiátriai kezelést , készség- és (számítástechnikai, kommunikációs, tanulási) kompetencia fejlesztő alkalmakat biztosítunk. A foglalkozásokon való részvétel lehetőség, de nem kötelező. A foglalkoztatás elősegítése érdekében azok, akik vállalkoznak rá, OKJ-s szakmát szerezhetnek, befejezhetik korábban félbehagyott iskolai tanulmányaikat. Azok számára, akik nem tudnak írni-olvasni, egyéni korrepetálást szervezünk. A legfontosabb ugyanakkor az, hogy lakóinkat rendszeres munkajövedelemhez segítsük. Enélkül ugyanis elképzelhetetlen az, hogy a program támogatási szakaszának lezárulta után is meg tudják tartani önálló bérlakásukat. Október 1-től 10 hajléktalan embernek tudunk munkát biztosítani nyolchónapos szerződés keretein belül, a többieket a nyílt munkaerő-piacon próbáljuk álláshoz segíteni a BMSZKI két álláskereső irodájának bevonásával. 

„Szóval szerintem mindenkinek a nevében tudok beszélni, hogyha letelik ez az egy év, nem mehetünk oda vissza [az utcára], ahonnan jöttünk, nem mehetünk vissza a rossz döntéseinkhez. Kell csinálnunk egy új döntést, egy jó döntést. Ebben kéne egy kis segítség, munkahelyteremtés, lakásteremtés. Ez a kettő. Ha ebben tudnak nekünk segíteni, azzal segítenek igazán. Most úgy ahogy magunkra találunk, megtaláljuk önmagunkat újból - ez fontos szerintem. Kaptunk egy lehetőséget arra, hogy kiiktassuk magunkat. Hogy újra embernek érezzük magunkat.” (a program egyik résztvevője mondta ezt egy csoportos értékelő alkalom során)