A lakáshoz jutás egyik fontos kérdése, hogy a fiatalok hogyan tudják megteremteni önálló otthonukat. Hiszen többségükben nincs megtakarításuk, legtöbbjüket pedig a család sem tudja segíteni otthonnal. Az elmúlt időszakban több nagy volumenű kutatás és stratégia is napvilágot látott a fiatalokkal kapcsolatban. Megjelentek az „Ifjúság 2012” kutatás eredményei, amelyek plasztikus képet festenek a fiatalokról. Bár a demográfiai folyamatok hatására egyre kisebb létszámban vannak jelen a fiatalabb korosztályok, helyzetük, döntéseik komoly befolyással bírnak a jövőre. Az említett kutatás szerint a fiatalok olyan körülmények közt élik világukat, ahol szinte kódolt a bizonytalanság, sem a jelen struktúrái sem a hagyományok nem nyújtanak igazodási pontot számukra. A kutatók „új csendes generációnak” nevezték el őket. A mai 15-29 évesek simulékonyak, alkalmazkodók, többségük elfogadja a szülei véleményét. Csak a budapestiek lázadóbbak. A társadalmi intézményekben, mint a kormány, az országgyűlés vagy például az Alkotmánybíróság egyre kevésbé bíznak, passzívak és nem politizálnak. [1]

A fiatalok lakáshoz jutási lehetőségei nagyban befolyásolják az önálló életkezdést és a családalapítást

A fiatalok számára a lakhatási probléma egyrészt az első önálló háztartás megalakításakor, a szülőktől való elköltözéskor jelentkezik. A fiatalok egyre később alapítanak családot, egyre nehezebben költöznek el szüleiktől. Ma a 15-29 évesek 71%-a él szüleivel (az elmúlt években folyamatosan nőtt ez az arány). Egyre kevesebb fiatal lakik saját vagy élettársa/házastársa lakásában.

Később a családalapítás, gyermekvállalás kapcsán újra jelentkezik a lakásprobléma. A gyermekvállalásnak ma egyik legfontosabb akadálya az önálló lakhatás megteremtésének nehézsége. Az NCSSZI 2012-ben végzett vizsgálata alapján elmondhatjuk, hogy a fiatalok számára a gyermekvállalás második legfontosabb előfeltétele (a megfelelő munkahely után) a megfelelő lakás.

A hazai lakáspiacon jelenleg dominál a saját tulajdonú lakás, csak a lakások 11%-a bérlakás, azok is többségében nagyon magas árú és bizonytalan magántulajdonú bérletek, míg a fiatalok különösen a családalapítás korai szakaszában nem jutnak szociális bérlakás lehetőségekhez. A válság hatására ugyan csökkentek a lakásárak, de a hazai átlag jövedelmekhez viszonyítva még mindig magasak, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a fiatalok jellemzően alacsonyabb jövedelmet érhetnek el a munkaerőpiacon.

A fiatalok életkezdését és lakhatásának megteremtését már a 2009-ben elfogadott Nemzeti Ifjúsági Stratégia is kiemelten kezeli és az ezt követő kormánystratégiákban is fontos helyet kapott. Egy 2010-ben született kormányhatározat így fogalmaz:

„Elő kell segíteni az ifjúsági korosztály otthonteremtését, amely kiemelt prioritásként kezeli az önálló lakhatási körülményeket megteremteni szándékozó fiatalok érdekeit, illetve a gyermekvállalás népszerűsítésével pozitív irányban befolyásolja a demográfiai helyzetet.”

A fiatalok otthonteremtését több támogatás segíti jelenleg is. Ilyen például a lakásépítést illetve újépítésű lakás vásárlást támogató, úgynevezett szocpol és az otthonteremtési kamattámogatás. Valamennyi intézkedés a lakástulajdon szerzést támogatja, annak ellenére, hogy a fiatalok nem szívesen vágnak bele hitelfelvételbe, sokuk számára reálisan nem is elérhetőek e támogatások (nem hitelképesek alacsony jövedelmük miatt, vagy nem szeretnének drágább újépítésű lakást venni). Sok fiatal látna lehetőséget kiszámítható, elérhető bérlakásban is. Hiszen így, ha bővül a család vagy más városban kapnak jobb munkalehetőséget könnyebben tudnak költözni is.

Éppen ezért a fiatalok számára szükséges megteremteni egy a mostaninál kiterjedtebb jól működő, megfizethető szociális bérlakás szektort. Ebben a bérlakás-építés mellett a meglevő (akár magántulajdonú) lakásállomány szociális bérlakás-állományba történő bevonásának is szerepet kell szánni. A Habitat for Humanity által javasolt Szociális Lakásügynökségek bevezetése a fiatal családok számára is lehetőségeket mutatna. Hiszen a korábbi fecskeház programokhoz hasonlóan a fiatal egyének/párok támogatott módon bérelhetnének lakást, majd akár előtakarékossági szerződést vállalva tovább léphetnének egy saját vagy nagyobb otthonba. Ez a megoldás nem kell, hogy új lakás építésével járjon, hiszen mintegy 477 ezer lakás áll üresen az országban. A lakásoknak olyan területen is hozzáférhetőnek kell lenniük, ahol a fiataloknak lehetőségük van a munkavállalásra. A támogatott és szabályozott bérlakásszektor gyorsan és hatékonyan, a fiatalok mobilitását támogatva tudna működni. E célból modellprogramok indíthatóak akár Európai Uniós forrásból a 2014-20-as időszakban.

Koltai Luca