Hazánkban továbbra is több százezer család küzd az eladósodással. A jelzáloghitelek egyre növekvő terhei mellett a rezsi és egyéb lakás költségek is fizethetetlenné válnak sokak számára. Sokaknak nincs elegendő jövedelme, és a vagyonuk felélése sem jelent fedezetet a tartozásaikra. Ezek a családok úgy érzik, hogy soha nem fognak tudni megszabadulni tartozásaiktól. Számukra a magáncsőd intézménye lehetőséget adna a kilábalásra.

A problémás jelzáloghitellel rendelkezők közel felének van késedelmes fedezetlen hitele is, az is valószínűsíthető, hogy a hitelüket törleszteni nem tudók közül sokaknak van nem pénzintézeti tartozásuk is. Magyarországon hozzávetőlegesen 100 000 jelzáloghitel törlesztési gondokkal küzdő család van (közülük 60 000-en deviza hitelesek, 71 000 fizetési nehézségekkel küzdő háztartásban élnek gyerekek), és további majd 400 000 család másmilyen hitel törlesztésével küzd. A végrehajtások legnagyobb része nem a bedőlt lakáshitelek miatt indul, hanem kisebb hitel miatt. 2011-ben 39,5 ezer ingatlan árverést tűztek, az eljárásoknak csak 20%-a indult banki kezdeményezésre, a többi például közmű vagy telefontartozás miatt. (Összességében 2011 vége óta több mint 17 000 ingatlant jelöltek ki kényszerértékesítésre). Magas azoknak a száma is, akiknek vagyona és jövedelmi helyzete nem nyújt fedezetet valamennyi tartozásuk megfizetésére. Ők hiába válnak meg például lakásuktól, az nem nyújt fedezetet a hiteleikre, tartozásaikra, így helyzetük kilátástalan.

Számukra az újrakezdés, a tiszta lappal indulás lehetőségét rejti magában a magáncsőd intézménye. A magáncsőd intézményét a 80-as évektől vezették be több országban. Bár országonként más-más eltérő a szabályozása, közös bennük, hogy:

• az adósok az eljárás végén tiszta lappal indulhatnak,
• az adósság alóli mentesítés nem függ az adósság mértékétől,
• a csődeljárás ideje alatt illetve egy meghatározott időszakban az adós „csődgondnokság” alatt áll,
• első lépcsőként a bíróságon kívüli megegyezést szorgalmazzák a programok,
• az adós vagyona felmérésre és értékesítésre kerül, (több országban ez alól kivétel az adós által lakott ingatlan amennyiben az nem nagyobb, mint a család minimális szükséglete),
• az adósok felkészítése, és a csődgondnokság kiemelkedő szerepet játszik.

A Magyar Nemzeti Bank javaslata egy az összes hitelező bevonásával kialakítandó csődegyezséget javasol. Az adósok szoros együttműködése, a vagyonuk értékesítésével és jövedelmeikből több éven keresztül a lehető legteljesebb mértékben törlesztik tartozásaikat. A törlesztés mértéke nem a tartozástól függ, hanem az adós fizetőképességétől. Az eljárás végén viszont az adós mentesül a fennmaradó adósság alól, és ezzel az adósságspirál megállítható. De tudnunk kell azt is, hogy a magáncsőd nem nyújt megoldást valamennyi adósságspirálba került családnak, nem segíti a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező családokat.

Az eladósodott családok stabil lakhatásának megőrzése kiemelkedően fontos a bevezetendő magáncsőd szabályozásában, így a lakott ingatlan (amennyiben az megfelel a háztartás igényeinek, nem túl nagy stb.) megmentésére kiemelt figyelmet kell fordítani. De a magáncsődbe belépő adósnak el kell fogadnia, hogy vagyontárgyai értékesítésre kerülnek, jövedelmeiket pedig ellenőrzik. Megoldást jelenthet akár az adósságok leírásával az ingatlan köztulajdonú bérlakássá alakítása (hasonlóan a jelenleg is a Nemzeti Eszközkezelő kezelésébe vett ingatlanokhoz), így a család bérlőként lakásában maradhat, nem veszíti el korábbi rokoni, közösségi kapcsolatait, adott esetben munkahelyét. Fontos kiemelni, hogy e családok nem feltétlenül a legszegényebb körből kerülnek ki, így jelenleg a Nemzeti Eszközkezelő programjába nem tudnak belépni. (a fizetési nehézségekkel küzdő háztartásoknak csak 16%-ban nem volt kereső 2011-ben)

A magáncsőd intézményének bevezetésekor ugyancsak figyelmet kell fordítani arra, hogy az adós érdekeinek védelme, a családok segítése a gazdálkodási helyzetük megszilárdítása is megtörténjen, így hosszútávon kikerülhetnek az eladósodásból. A magáncsőd intézményének működtetéséhez az állam támogatása mellett a szociális területen működő segítő szolgáltatások, nonprofit szervezetek bevonása vezethet eredményre. Jelenleg a követeléskezelésnek és végrehajtásnak nagyon magasak a költségei a nonprofit szervezetek bevonása nem csak az adósok érdekeinek érvényesítését, segítő szociális munkát tesz lehetővé, hanem a rendszer költségeit is csökkenti.

Az információk forrásai:

A hitellel rendelkező háztartások szociális jellemzői, KSH 2011.

Győri Péter: Magáncsőd – „a végső megoldás” Magyarországi Adósságkezelők Egyesülete 2009. március

Halmos Károly: A csőd intézményének rövid története, Közgazdasági Szemle, LIX. évf., 2012. május

Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) statisztika

Magyar Nemzeti Bank: Jelentés a pénzügyi stabilitásról 2011. november

Máltai Szeretetszolgálat Hitel-S Program tapasztalatai

Menhely Alapítvány Kulcs-tartó Program tapasztalatai

Ning Zhu: Household Consumption and Personal Bankruptcy, The Journal of Legal Studies, Vol. 40, No. 1 (January 2011),

PSZÁF: Pénzügyi intézmények által kényszerértékesítésre kijelölt fedezeti lakóingatlanok 2013 I. negyedév