A Habitat for Humanity Magyarország lakhatási kérdésekkel foglalkozó blogja

Érvágás a legszegényebb családoknak

2015. május 08. - Habitat for Humanity Magyarország

Március 1- jével megszűnt a normatív lakásfenntartási támogatás, és ezzel közel félmillió háztartás pénzügyi bizonytalansága fokozódott.. A szociális rendszer átalakulása nyomán tovább nő a szakadék a szegények és a gazdagok között.

Leginkább a gyerekeket érinti

Kálmán és Zita Dunakeszin élnek, három iskoláskorú kislányukkal. Zita főállású anya és négy órában dajkaként dolgozik egy óvodában. A családfő főállásban benzinkúton dolgozik, mellette másodállást vállal, hogy valahogy talpon tudjanak maradni. Minden nap ötkor kel, reggel hattól este tízig dolgozik. Így is éppen csak ki tudják fizetni a csekkeket, egy váratlan kiadás pedig elkeserítő helyzetbe sodorhatja a családot. Lakásfenntartási támogatást a gázszámla könnyebb kigazdálkodásának reményében igényelték, ami télen havi átlag 50 000 forintra rúg, nyáron ennek a tizede körül szokott alakulni. Az 5 400 forintos támogatást a család eddig sem kézhez kapta, hanem közvetlenül a gázszolgáltató számlájára érkezett. Ma viszont semmit nem tudnak arról, hogy a jövőben számíthatnak-e bármilyen segítségre az önkormányzattól. „Hogyan fogják kigazdálkodni a kieső támogatást?” – kérdeztük Kálmánt. „A másodállás mellé megpróbálok még egy harmadikat is elvállalni. Nőnek a lányok, volt olyan hónap, amikor két pár cipőt kellett nekik venni, ez nagyjából az eddigi támogatás összegéből jött ki, persze a kínainál. Muszáj valahogyan még többet dolgoznom, különben nem fog jutni nekik cipőre, ruhára, nem tudnának sportolni járni, ez pedig nem történhet meg” – mondja Kálmán, aki eddig is napi 16 órát dolgozott, néha hétvégén is.

Március 1-től magyar háztartások százezrei kerülhetnek Kálmánékhoz hasonló élethelyzetbe. Mivel a támogatás a többgyermekes családok költségvetésében számított sokat, a változás az ő pénztárcájukat érinti legjobban. Az eddigi tapasztalatokból kitűnik, hogy a közmunka és a rezsicsökkentés nem képes pótolni a kieső támogatást. A félmillió korábban támogatott háztartás közül sokan nem vesznek részt közfoglalkoztatásban - például azért, mert van állásuk, csak alacsony a keresetük, vagy mert nyugdíjasok. A rezsicsökkentés hatása pedig a legszegényebbek körében jóval alacsonyabb összegű, mint a lakásfenntartási támogatás volt.

Mi volt a lakásfenntartási támogatás?

A lakásfenntartási támogatás (LFT) összegét a háztartás egy főre jutó jövedelme és a háztartás tagjainak száma alapján számolták ki. 2013-ban 454 866 család kapott ilyen támogatást. A támogatás az országban mindenhol azonos feltételekkel volt elérhető: hivatalosan 71 250 forint, a gyakorlatban azonban 60 ezer forint egy főre eső jövedelemhatár alatt lehetett igényelni. A támogatás 2013-ban havonta átlagosan 3870 forint volt, de ez a kis összeg is nagy segítséget jelentett a legszegényebb háztartásoknak az aránytalanul nagy lakhatási terhek megfizetésében. A jogosultak többségének a támogatást nem készpénzben folyósították, hanem közvetlenül a szolgáltatóknak utalták vagy fűtőanyag formájában nyújtották.

Bár a támogatás a mélyszegénységben élők számára jelentette a legnagyobb segítséget, sok alacsony jövedelmű, de aktívan dolgozó család és kisnyugdíjas is részesült lakásfenntartási támogatásban.

 

A támogatás aránya a lakásköltségekben

 

 

teljes jövedelem

lakásköltség[1]

rezsicsökkentés hatása[2]

lakásfenntartási támogatás

egy közmunkás fizetésből élő négytagú család

47 000

13 536

2024

8800

kiskeresetű négytagú család

150 000

43 200

2024

4400

egyedülálló szülő két gyermekkel

100 000

28 800

1518

4300

egyedülálló kisnyugdíjas

40 000

11 520

506

2600

 

 

 Az önkormányzatoknak is nehéz

Márciustól minden önkormányzat saját szociális rendelete alapján juttathat települési támogatást a rászorulóknak. A szegényebb települések azonban várhatóan képtelenek lesznek kigazdálkodni a segélyeket helyi forrásból. Az önkormányzatok szociális támogatásait kiegészíteni hivatott kormányzati kompenzációs keretről eddig kevés az információ. A tehetősebb önkormányzatoknál a támogatások pótlása ellen hat a szegénységi migrációtól való félelem: a települések vezetői ebben a rendszerben a szegények területükről való kiszorításában érdekeltek, hiszen a kevesebb szegény kevesebb kiadással is jár. Az eddig elfogadott rendeletek jellemzően alacsonyabb összegű támogatást biztosítanak és kevesebben kaphatják. Egyes önkormányzatok csak a fűtési szezon idejére, míg mások egyáltalán nem biztosítanak a jövőben lakásfenntartási támogatást.

Nem hatékony a spórolás

Habár a normatív lakásfenntartási támogatás - és a célzottabb, ezért kevesebb emberhez elérő, ám szintén jelentős adósságkezelési szolgáltatás - megszűnése a költségvetésben körülbelül 20 milliárd forinttal kevesebb kiadást jelent, a döntés következményeként az államnak más területen ennél lényegesen magasabb kiadásai jelentkezhetnek. Mivel a teljes lakosság egynegyedének, az alacsony jövedelműek közel kétharmadának van közműtartozása, a támogatások megszüntetése további hátralék felhalmozásokat fog eredményezni, ami végül a közműszolgáltatások kikapcsolásához és kilakoltatásokhoz is vezethet. Az állam számára a magasabb költségek a hajléktalanellátásban és a családból kiemelt gyermekek számának növekedésével a gyermekvédelmi intézményrendszerben jelenhetnek meg.

Kiszámíthatatlanság és kiszolgáltatottság

Megalázó helyzetbe hozhatja és kiszolgáltatja a szegény családokat a helyi hatalmi viszonyoknak az, hogy az önkormányzatok megkötések nélkül dolgozhatták ki rendeleteiket a megszűnő normatív támogatások pótlására. Sok településen a jogosultsági feltételek lehetővé teszik, hogy szubjektív tényezők befolyásolják a támogatások odaítélését. Egyes településeken a polgármester ezentúl saját hatáskörben dönt a támogatás odaítéléséről, máshol az udvar és a lakás rendezettségéhez vagy akár a mellékhelyiség tisztaságához kötik a lakásfenntartási támogatás folyósítását.

Az összeg növelésére lett volna szükség

A legalsó jövedelmi ötödben a háztartások kiadásainak 28,8%-át tették ki a lakásfenntartás és energia költségei egy két évvel ezelőtti felmérés szerint. 2013. júniusában 941 ezer fogyasztó volt 30 napnál hosszabb idejű elmaradásban villamosenergia-számlájával, 646 ezer fogyasztó földgáz-számlájával, és 176 ezer felhasználó távhő számlájával. A negatív tendenciák megállításához az összeg növelésére lett volna szükség.

A Habitat for Humanity Magyarország szerint a lakásfenntartási támogatás megszüntetése súlyos társadalmi feszültségekhez vezethet. A támogatások eltörlése helyett koherens lakáspolitikára van szükség, amely megelőzi a lakásvesztést és csökkenti a társadalmi különbségeket.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://habitat.blog.hu/api/trackback/id/tr67234163

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.