Nemcsak a beígért adó-módosítások későbbre halasztása miatt tekinthetjük a költségvetés májusi elfogadását elhamarkodottnak.

Idén március 1-jétől alakult át ugyanis a legrosszabb körülmények között élő családok számára gyakran a túlélést jelentő szociális segélyezés rendszere. Az átalakítás keretében öt, korábban önkormányzatok által nyújtott, de szinte teljes egészében a központi költségvetésből finanszírozott segélyezési forma (a rendszeres szociális segély, a lakásfenntartási támogatás, az adósságkezelési szolgáltatás, a méltányossági közgyógyellátás és szeptember 1-jétől az óvodáztatási támogatás) megszűnt, az aktív korúak ellátásának megállapítása pedig az önkormányzatoktól a járási kormányhivatalok hatáskörébe került.

A kormányzat elképzelése szerint az így megszüntetett támogatásokat az önkormányzatok ezentúl saját forrásból,saját elképzeléseik és feltételrendszerük szerint pótolhatják. Ezen feladatuk ellátásához a kevés helyi adóbevétellel rendelkező önkormányzatok anyagi segítséget kapnak a központi költségvetésből, de azt már kizárólag ők döntik el, hogy ezt az összeget pontosan milyen szociális célokra, mely célcsoportok támogatására költik el.

Magyarországon több mint 2 millió ember fizeti be rezsiszámláit késve anyagi okok miatt, ezért különösen a két, lakhatási költségek enyhítését célzó támogatási forma, a normatív lakásfenntartási támogatás és az adósságkezelési szolgáltatás megszüntetése járhat jelentős negatív következményekkel. Ráadásul e két támogatás a rezsiszámlák fizetésével gondban lévő, alacsony jövedelmű nagycsaládok számára jelentette a legnagyobb segítséget.

Mint azt korábban publikált állásfoglalásainkban leírtuk, a két normatív, lakhatási célú támogatás eltörlése és a segélyezés önkormányzati hatáskörbe utalása számos veszélyt hordoz. Egyrészt egyáltalán nem biztosított, hogy a segélyezésben állami segítséget a nagyobb adóbevételeik miatt a továbbiakban nem kapó önkormányzatok gondoskodnak-e saját forrásból a megszűnő lakhatási célú segélyek pótlásáról. Jelenleg azonban még azt sem lehet pontosan látni, hogy a segélyezésben szabad kezet kapó önkormányzatok nyújtanak-e márciustól lakhatási célú települési támogatást, és amennyiben igen, azzal a legszegényebbeket, vagy inkább a középosztályt célozzák-e.

Azonban a költségvetés korai elfogadásával a legfőbb probléma szerintünk az, hogy csupán két hónappal a rendszer teljes átalakítását követően és a döntések következményeinek értékelése előtt korai 2016 végéig kőbe vésni az önkormányzatok szociális feladataira fordítható támogatásokat. Egyelőre még egyáltalán nem látszik világosan, hogy az átalakuló rendszerben az önkormányzatok képesek-e maguk ellátni a segélyezés feladatát, a kevesebb helyi adóbevétellel rendelkező önkormányzatok számára rendelkezésre álló, az idei évben körülbelül 30 milliárd forintos kormányzati kompenzációs keret elegendő forrást biztosít-e a kieső állami normatív segélyek pótlására, illetve a jelenlegi törvényi keretek képesek-e megelőzni, hogy a leginkább rászoruló családok tömegei veszítsék el lakhatásukat fizetési elmaradásaik következtében.

Úgy gondoljuk, hogy a sok bizonytalansági tényező miatt várni kellene a jövő évi költségvetés elfogadásával, és a szokásos időzítés jóval megalapozottabb, felelősebb döntést tenne lehetővé a segélyezési rendszer ügyében is. Félő, hogy az előrehozott elfogadás után a költségvetés felülvizsgálata elkerülhetetlen lesz. A készülő költségvetést a Habitat for Humanity Magyarország tizenhat másik civil szervezettel együtt figyelemmel követi és szükség esetén módosítási javaslatokat fogalmaz meg a törvényt illetően.

A 2016-os költségvetéssel kapcsolatos civil szervezeti anyagok itt találhatóak meg.

 További információk:

Rozsnyai-Porpáczy Anett

anett.porpaczy@habitat.hu

tel: 0620 576 26 12