A Habitat for Humanity Magyarország lakhatási kérdésekkel foglalkozó blogja

Aki önkéntes munkát vállal, rossz ember nem lehet

2013. november 14. - Habitat for Humanity Magyarország

Egy kanadai önkéntesünk, Kim Penzhorn mondta egyszer: „A Habitatos önkénteskedés a legönzőbb dolog, amit minden évben csinálok.”

Több mint öt éve dolgozom a Habitat önkénteskoordinátoraként. Az évek során közel száz nemzetközi és több tucat magyar önkéntes csapattal dolgoztam együtt, segítettem nekik segíteni. Talán így lehet legszebben leírni a munkámat.

Szeretek egy-egy napot együtt dolgozni minden csapattal, beszélgetni velük, megismerni őket, együtt szigetelni, glettelni, festeni. És különösen szeretem látni, ahogy egy csapat idegenből[1]egy hét közös munka és a sok élmény nagybetűs CSAPATOT kovácsol. Sokszor gondoltam arra, milyen jó volna a koordinátori szerepből egy kicsit kilépve önkéntesként átélni mindezt. Októberben ünnepeltem a 30. születésnapomat, és úgy gondoltam, nem is adhatnék magamnak szebb ajándékot, mint egy ilyen élményt. S nem is kaphatnék szebbet, mint hogy adhatok.

P1020446.JPGElső nap

Csapatommal, 10 amerikai és 1 arab önkéntessel Portugáliában, Bragában dolgoztunk. A család, akiknek segítettünk, egy kétszintes családi házban lakik. A konyha és a fürdőszoba a földszinten vannak, a hálószobák azonban az emeleten voltak, ami nagy nehézséget okozott a mozgássérült Emilianának. Mivel szülei, Palmira és Delfim már nem tudták a negyvenes éveiben járó nőt a karjukban fel- és levinni a lépcsőn, minden nap ülve vonszolta magát fel és le. A ház földszintjén egy garázsból és tárolóhelyiségből alakítottunk ki két kis hálószobát és egy kis nappalit, hogy könnyebbé, emberibbé tegyük a család mindennapjait.

P1020471.JPGMaryam, Palmira, Delfim és én

Gipszkarton falakat építettünk, szigeteltünk, gletteltünk és festettünk. Erejéhez mérten a családfő, Delfim is részt vett a munkálatokban, s közös nyelv híján is összehangoltan dolgoztunk együtt. Az ácsceruza minden nyelven fekete vonalat húz. Delfim időnként körbejárt, csillogó szemmel, örömmel és hálával a tekintetében nézett végig az épülő falakon és a lelkesen dolgozó csapaton. Palmira pedig igazi lakomát főzött nekünk kedden ebédre. Nem győzött kínálni, sokadszorra is szedni a tányérunkra. Nem a csirkétől, Palmira hálájától kerekedett a hasunk.

P1020740.JPGTed a kész gipszkarton fal előtt

Gyakran kérdezik tőlem, milyenek az önkénteseink. Azt szoktam válaszolni, aki a virágot szereti... Na, én ugyanezt gondolom azokról, akik önkénteskednek. Voltak köztünk fiatalabbak és idősebbek: nyugalmazott lelkész, aligátorbefogással foglalkozó anyuka és egy nászutas középkorú házaspár. Mindannyian osztoztunk azonban abban a lelkesedésben és örömben, amit csak az érthet meg, aki valaha önkéntesként segített.

P1020757.JPG

Az első, az udvariasság határait túl nem lépő vacsora után minden este egyre többet és egyre hangosabban nevettünk. (A vacsorákhoz kért egy-egy üveg fehér- és vörösbor mennyisége mindeközben nem változott.) Első este arra kértem mindenkit, üljön valaki olyan mellé, akit nem ismer (három házaspár és két barátnő együtt vett részt az úton), hogy jobban megismerhessük egymást. Erre többször nem is volt szükség. Nincsen jobb csapatépítő eszköz a kalapácsnál és a fűrésznél.

P1020591.JPG

Az építkezés befejeztével utolsó napunkat a gyönyörű Portóban töltöttük. Ezen a napon volt a születésnapom. Felemelő érzés volt segíteni. Az ember Supermannek, az ember lánya WonderWomannek érzi magát tőle. És még annál is szebb rádöbbenni, milyen sokat kaptunk mi. Én – egy igazán különleges születésnapot.

Köszönöm. Obrigada.

Scheili Renáta önkénteskoordinátor

 


[1]A Habitat nemzetközi önkéntes csapatainak többsége ún. nyitott csoport, vagyis a csapatvezető felhívására bárki jelentkezhet az útra. Így a csapat tagjai az Egyesült Államok különböző államaiból érkeznek, és először Budapesten találkoznak egymással.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://habitat.blog.hu/api/trackback/id/tr955632910

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.