A Habitat for Humanity Magyarország lakhatási kérdésekkel foglalkozó blogja

„A rászoruló emberek szinte csodaként élik meg az önzetlen segítséget…” – önkéntes koordinátorunk gondolatai az Önkéntesség Világnapján

2017. december 05. - Habitat for Humanity Magyarország

hung-14-19141-em.jpg

 

Néhány hónappal ezelőtt botlottam bele egy cikkbe, amely a rövid távú (1-2 hetes) nemzetközi önkéntesprogramok* hatékonyságát és őszinteségét kérdőjelezte meg. A cikk olyan nemzetközi önkéntesprogramokról ír, amelyek keretében nyugati (jellemzően észak-amerikai) önkéntesek saját költségükön egy távoli országba utaznak, hogy ott 1-2 hetet önkéntesmunkával töltsenek. A Habitat for Humanity Global Village ("Világfalu") nevű nemzetközi önkéntesprogramja is ilyen.

Egy ilyen önkéntesprogram koordinátoraként nem csak becsületbeli ügynek éreztem, hogy reagáljak rá, de a tapasztalataim és –a rövid távú önkéntesség mellett szóló– érveim is hangosan kiabáltak a fejemben, és kikívánkoztak. Akkor egy személyes Facebook posztban fogalmaztam meg őket; most, az Önkéntesek Nemzetközi Napján szeretném nagyobb körben is megosztani gondolataimat, és ünnepelni az önkéntességet!

Mélyen hiszek az önkéntességben. Közel 10 éve vezetem a Habitat for Humanity Magyarország önkéntesprogramját, amelyben nemzetközi és hazai önkéntesek vonunk be a munkánkba 1-1 hétre, vagy akár csak 1-1 napra; és magam is rendszeresen végzek önkéntes munkát. Habár az említett cikknek van néhány jogos felvetése, és egy fejlődő ország problémái más árnyalatot adhatnak ezeknek a felvetéseknek, mégis igazságtalannak tartom a szerző általános véleményét. Az önkéntesség értékes és csodálatra méltó dolog – legyen szó mindennapos segítségről, vagy akár csak évi néhány napról. Az alábbi pontokban tehát a cikk pontjaira reagálok.

 

  • HASZNOSSÁG. Az önkéntes tevékenység magától értetődően hasznos kell, hogy legyen. (Ha valamiért mégsem az, akkor a szervezet feladata újragondolni, miben van szüksége önkéntesek segítségére, vagy van-e egyáltalán).
    A cikk írója szerint a rövid távú önkéntesprogramok elsősorban az önkéntes számára jelentenek hasznos és fontos élményt. Ez azonban nem így van. Azok a rászoruló emberek, családok, akikkel mi és sok más civil szervezet dolgozik, sokszor szinte csodaként élik meg azt a kedvességet és önzetlen segítséget, amit az önkéntesektől kapnak. Megható látni, ahogy ezek a nehéz sorsú emberek lassan megnyílnak, és újra hinni tudnak a változásban – és önmagukban. Különösen nagy hálával és büszkeséggel tölti el őket, amikor nemzetközi önkéntesekkel dolgoznak együtt, hiszen ők sokszor a fél világot átutazzák, és költségeik kifizetésével anyagi áldozatot is hoznak, hogy segíthessenek egy számukra addig ismeretlen embernek. A támogatottak ezekből az élményekből rengeteg erőt merítenek, és ez gyakran segíti át őket a nehézségeken. Nem lehetünk ezért elég hálásak önkénteseinknek!

(A cikkben említett árvák esetében, akik sokszor kötődési problémákkal küzdenek, ez természetesen sokkal összetettebb kérdés.)

  • HATÁS. Egy önkéntesmunkával töltött hét nem fogja egy ország szociális problémáit megoldani – de a támogatott embernek vagy családnak segíthet az egész életét megváltoztatni! Tudom és látom, hogy így van. A Habitat önkéntesei, akik szociális bérlakások felújításában segítenek, egy új kezdet és a biztos háttér lehetőségét teremtik meg a beköltözők számára. Amíg a szervezet szakpolitikai csapata rendszerszintű változásokért dolgozik, hálásak vagyunk, hogy közvetlen segítséget tudunk nyújtani évi 10-15 ember számára. Hiszünk benne, hogy programunk példaértékű lehet a helyi és országos döntéshozók számára.

  • ÖNKÉNTES-TURIZMUS ("VOLUNTOURISM"). Erre nem is szeretnék sok szót fecsérelni. Borzasztóan sértőnek tartom a kifejezést, mert kétségbe vonja és becsmérli az önkéntesek segíteni akarását és szándékát – ezt pedig visszautasítom.

  • PÉNZ. Nem lenne-e hatékonyabb, ha ahelyett, hogy valaki kifizeti egy nemzetközi önkéntesprogram költségeit, hogy egy távoli országba utazzon és ott segítsen, ugyanazt az összeget adományként közvetlenül a szervezet munkájának támogatására fordítaná? Ezen a kérdésen magam is elgondolkodtam. De várjunk csak… Valóban ”átváltható” ez? Kevesen tehetik meg vagy döntenek úgy, hogy egy tengerentúli nyaralás árának megfelelő összeget adományozzanak. Az utazás és a segítségnyújtás azonban olyan élményt jelent, amire szívesen áldoz az önkéntes. Ebben a képletben pedig mindenki nyer. Ráadásul sok önkéntes, miután megismeri a szervezet munkáját, személyesen megtapasztalja, és életre szóló élményeket szerez, adományozóként támogatja tovább a szervezet munkáját.

  • FÜGGÉS. A fejlődő országok nemzetközi forrásoktól való függése a cikk releváns pontja, ami azonban a legtöbb európai ország és szervezet számára nem releváns.

  • SZAKKÉPZETT/KÉPZETLEN SEGÍTSÉG. Hát persze, hogy rémes ötlet - ahogy a cikk írja - „hozzá nem értő önkéntesekkel hasonlóan hozzá nem értő felügyelet alatt dolgozni”! Ez azonban nagyon egyszerűen megoldható probléma: a szervezet feladata és kötelessége olyan szakembereket alkalmazni, akiknek a segítségével az önkéntesek biztonságosan és hasznosan végezhetnek munkát. A Habitat építkezésein építésvezető irányításával dolgoznak az önkéntesek. Bizonyos szakterületek esetén (pl. egészségügy) a hozzá nem értés nyilvánvalóan olyan kockázatot jelenthet, ami miatt felelőtlenség is lenne a szervezet részéről önkéntesekkel dolgozni.

  • A NYUGATI MEGVÁLTÓ KOMPLEXUS ("WESTERN SAVIOR COMPLEX"). Oké, akkor még egyszer: ne becsméreljük az önkénteseket! A döntő többségük tisztában van a szervezet munkájában betöltött szerepével. Ha pedig az önkéntes nem végez valóban hasznos munkát, az a szervezet felelőssége. A mi feladatunk, hogy olyan munkába vonjuk be őket, amely valós segítséget jelent.

 

Szívből köszönöm minden önkéntesnek, aki elkötelezett egy számára fontos ügy mellett, és bizalmával és önkéntes munkájával támogatja valamely civil szervezet munkáját!

 

Írta: Scheili Renáta

Nagy családdal albérlőként: Timi és Lajos története III. rész

Tímea és Lajos évekig albérletről albérletre vándoroltak gyermekeikkel, majd más lehetőség hiányában családok átmeneti otthonába költöztek. Az ő otthonkeresési történetük végül jó véget ért a Habitat Második Esély programjának köszönhetően. Látogatásunkkor zsibongó gyerekek, biciklik és színes falak fogadtak minket.

Nyári hőségben érkeztünk a nagy családhoz látogatóba, a gyerekek a kis udvaron át biciklizve jönnek elénk a kapuba. A lakásba belépve tiszta, modern környezet fogad, Tímea pedig rögtön kávét főz az újonnan érkezett vendégeknek, Lajos éppen a munkahelyén van, így vele sajnos nem találkozunk.

konyha_fekvo_2.jpg

 A konyha szellős, világos, a frissen festett falakra besüt a napfény, az új függönyöket pedig szellő lobogtatja. Beszédbe elegyedünk a konyhaasztal körül, Tímea a napi feladatairól mesél nekünk és a volt átmeneti otthonuk munkatársának. A családot ugyanis a beköltözésük után egy évig a SZÉRA, Családok Átmeneti Otthona egyik munkatársa, Kata segíti a beilleszkedésben és a napi teendők intézésében.

A beszélgetés közben a család legidősebb lánya jön oda hozzánk, aki körbe is vezet minket a lakásban. A tágas nappaliban a gyerekek ruhái száradnak, a polcokon gyerekjátékok, a falakat pedig szent képek díszítik.

nappali1.jpg

A lányszoba rózsaszín, a nagylány büszkén mutatja az ajtóra és a szekrényre ragasztott családi képeket. Mivel idén kezdi az iskolát, így szobájába hamarosan íróasztal is kerül.

kepek_ajto_allo.jpg

A fiúk gyerekszobáját halványkék falakkal és a kék függönyökkel tették otthonossá, a nagy térben szerencsére kényelmesen elfér a három ágy.

fiuk_szobaja_allo.jpg

A látogatásunk a végéhez közeledik, még egy utolsó családi képre összehívjuk a gyerekeket a nagyszobába. Tornádóként robbannak be a nappaliba, de engedelmesen felülnek a kanapéra a kép kedvéért.

csalad_kanape1_1.jpg

Távonzásunkkor a nagyobbak biciklin, a legkisebb testvér pedig totyogva kísér ki minket a kapuhoz. Búcsúzás után még sokáig integetnek a kis kezek a kertkapu rácsai közül.
gyerekek_lakas_elott.jpg

A Habitat for Humanity Magyarország a XIV. kerület önkormányzatával, a Szociális Rehabilitációs Alapítvánnyal (SZÉRA), illetve a Saint-Gobain Initiatives Alapítvánnyal együttműködésben már harmadik éve segíti az albérlet piacról kiszorult családok saját lakáshoz jutását. Tavaly a szervezet Második Esély programja keretében összesen két család jutott bérleti joghoz. Számos család önhibáján kívül kerül olyan helyzetbe, hogy nem képes előteremteni a lakhatással járó költségeket. Ahhoz, hogy esélyük legyen egy élhető jövőre, megfizethető szociális bérlakásra van szükségük. Nekik is jár egy második esély.

A Habitat for Humanity Magyarország munkájáról bővebben a http://habitat.hu/ oldalon olvashatsz. 

Fotópályázat indult az otthontalanság bemutatására

telek3.png
Az otthon sokszínűségének, illetve hiányának bemutatására indított fotópályázatot a Habitat for Humanity Magyarország és a Phoo kortárs fotográfiai magazin. Az őszig tartó pályázati időszak alatt a szervezők olyan alkotásokat várnak, amelyek tematizálják a magyar lakhatási helyzetet, illetve a fotográfia eszközével jelenítenek meg történeteket, élethelyzeteket.

A Habitat for Humanity lakhatási szegénységgel foglalkozó, nemzetközi civil szervezet fotópályázatot indít az otthon sokszínűségének, illetve hiányának bemutatására. A beérkezett alkotásokból a szervezet az októberi Lakhatási Világnapra rendez fotókiállítást, amely a beérkezett alkotások legjobbjaiból válogatva a hazai lakhatási helyzetet mutatja be.

A civil szervezet Magyarországon rászoruló családok lakhatási körülményein javít,  kutatási és érdekképviseleti tevékenységet végez, hogy a lakhatási szegénység problémáira megfelelő szakpolitikai válaszok szülessenek.

A pályázat fotószakmai hátterét a Phoo kortárs fotográfiai magazin adja, amely az igényes látvány és a gondolatébresztő történetek bemutatását tűzte ki küldetésének a fotográfiában. A magazin korunk legfrissebb problémáira, társadalmi kérdéseire ad vizuális reflexiót, együtt a klasszikus, múltidéző értékekkel.

A kiírók 2017. július 24. és szeptember 4. között várják a fotókat és fotósorozatokat, amelyek a témához illeszkedve történeteket, illetve élethelyzeteket jelenítenek meg. A pályázat keretein belül összesen 30 kép kerül kiállításra az októberi Lakhatási Világnapon, illetve 7 pályázó részesül díjazásban. A díjakat a Habitat for Humanity Magyarország mellett a Phoo kortárs fotográfiai magazin és az ArtWork webáruház és fotólabor biztosítja.

A pályázat részletei a hon-vagy.hu oldalon olvashatóak!

A kormány előtt a Habitat javaslatcsomagja

Öt és félezer ember támogatta aláírásával a Habitat for Humanity online petícióját, amely átfogó kormányzati reformot sürget a hazai bérlakásszektor rendbetételére. Az ezzel kapcsolatban kidolgozott szakmai javaslatcsomagját a Habitat a napokban mutatta be a kormányzat képviselőinek.

slide_04_2_fw.png

A hazai bérlakásszektor súlyos problémákkal küzd, amelyek több mint 600 000 ember lakhatását érintik Magyarországon. A néhány év alatt másfél-kétszeresére emelkedett albérletárak és a megfelelő jogi védőháló hiánya kiszolgáltatottá teszi a bérlőket, de a lakástulajdonosok helyzete sem ideális. A kormány jelentős összegekkel támogatja a saját tulajdonú lakás szerzését, pedig az nagyon sokak számára a támogatások ellenére sem elérhető. A Habitat for Humanity úgy véli, hogy a bérlakásszektor problémái és ezek megoldási lehetőségei nem kapnak a jelentőségüknek megfelelő szakpolitikai figyelmet, ami komoly társadalmi és gazdasági következményekkel jár. Ezért indította a szervezet petíciós kampányát.

„A Habitat az elmúlt hónapokban egy olyan koncepció kialakításán dolgozott, amely azok számára teremthet biztos és megfizethető otthont, akiknek az élethelyzete a jelenlegi állami támogatások rendszere mellett sem teszi lehetővé a lakástulajdon-szerzést, és akik számára a bérlakás nyújthat megoldást.” – mondta Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity ügyvezető igazgatója.

A június végéig több mint 5500 aláírást gyűjtő petíció három irányelv mentén javasol megoldást a hazai bérlakáshelyzet problémáira. Egyrészt a lakásbérlők és -kiadók biztonságát növelné jogaik és kötelességeik pontosabb törvényi meghatározásával, a viták rendezésének megfizethetővé, gyorssá és hatékonnyá tételével. Másrészt új adózási szabályokkal ösztönözné a lakástulajdonosokat a hosszú távú és megfizethető árú lakáskiadásra. Mindemellett pedig nonprofit lakástársaságok és lakásszövetkezetek megalakítását és kormányzati támogatását sürgeti, hogy a piaci áron lakást bérelni nem tudók is megfizethető otthonhoz jussanak. Javaslataival a Habitat megkereste az illetékes szerveket annak érdekében, hogy a kormány képviselőivel diskurzust kezdeményezzen.

"A petíció mögött egy részletes háttértanulmány áll, amely elemzi a magyarországi bérlakásszektor helyzetét és nemzetközi példákból merítve, a hazai sajátosságok figyelembe vételével ad megoldási javaslatokat. Ezt vitattuk meg ma a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseivel. Reméljük, hogy a javaslataink beépülnek a magyarországi lakáspolitikai eszköztárba" - hangsúlyozta Kőszeghy Lea, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa.

Az ügy tehát végre a kormány asztalán.

„Nagyon köszönjük a petíciót aláíróknak, hogy az ügy mellé álltak, ez méltó jele annak, hogy a probléma valós, sokakat érint, és megoldásokra vár. Hisszük, hogy az alapos szakmai háttérmunka, valamint a Habitat lakhatási területen szerzett több évtizedes nemzetközi segítő tapasztalata elég érv lesz ahhoz, hogy a kormány ténylegesen foglalkozzon a javaslatcsomagunkkal.” – jegyezte meg Szegfalvi Zsolt.

Az 5500 aláírással támogatott petíció mostani leadását egy szakmai beszélgetés előzte meg június közepén, ahol a Habitat szervezésében a szektor legégetőbb problémáit és megoldási lehetőségeit is megvitatták a résztvevők. Ősztől további egyeztetések következnek, a szervezet igyekszik napirenden tartani a bérlakásszektor ügyét.

Leszakadó régiókra, tarthatatlan lakáspiaci helyzetre figyelmeztetnek a szakértők

A legszegényebb réteg van kiszolgáltatva leginkább a jelenlegi, szabályozatlan bérlakáspiaci körülményeknek, a több százezer embert érintő helyzet pedig teljes régiók leszakadásához, sőt törvényen kívüli állapothoz is vezet – derült ki az ingatlanjogászokat és kutatókat tömörítő kerekasztal beszélgetésen, amelyet a Habitat for Humanity Magyarország tartott a napokban.

Lakhatási és jogi szakértők bevonásával zajlott tegnap az a beszélgetés, amit a Habitat for Humanity Magyarország a több mint félmillió embernek otthont adó albérletekről, illetve a hazai lakáspiaci helyzetről rendeztek a budapesti Impact Hub-ban. A rendezvényen többek közt arról is szó esett, hogy a hazai albérletek drágák és nem biztosítanak hosszú távú lakhatást a bérlők számára.

panel1.jpg

“A hazai bérlakásszektor súlyos problémákkal küzd, amelyek több mint 600 000 ember lakhatását érintik Magyarországon. A néhány év alatt másfél-kétszeresére emelkedett albérletárak és a megfelelő jogi védőháló hiánya kiszolgáltatottá teszi a bérlőket, de a lakástulajdonosok helyzete sem ideális” mondta el megnyitó beszédében Szegfalvi Zsolt a Habitat for Humanity ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: - “A kormány jelentős összegekkel támogatja a saját tulajdonú - főleg újépítésű - lakások vásárlását, miközben ez a lakhatási forma nagyon sokak számára a támogatások ellenére sem elérhető. Úgy gondoljuk, hogy a bérlakásszektor problémái és ezek megoldási lehetőségei nem kapnak a jelentőségüknek megfelelő figyelmet a kormány részéről, ami komoly társadalmi és gazdasági következményekkel jár.”

Elavult lakástörvény, kaotikus bérlakásszektor

“A hazai Lakástörvény  1993-ban lépett érvénybe és annak ellenére, hogy már a rendszerváltás után született, sajnos nem ad válaszokat a mai piacgazdasági viszonyokra. Alapvetően a Lakástörvény a Polgári törvénykönyvet egészíti ki. A Polgári törvénykönyv részleteiben nem tudja szabályozni a lakhatás jogi helyzetét, hiszen az erőegyensúlyból indul ki. Ezzel szemben a kiadó és a bérlő viszonya nem egyensúlyi. A bérbeadó jogait legtöbb esetben, például egy felmondás során nem szükséges annyira védeni, mint a bérlőét.” - összegezte a hazai helyzetet Dr. Babus Gábor, a Baker&McKenzie ügyvédi iroda ingatlanjogásza.- Ugyanúgy, ahogy a munka törvénykönyve is máshogy szabályozza a munkáltató és a munkavállaló jogait, ugyanígy lehetne a bérlő és a kiadó viszonyát is szabályozni.”

csaba_gabor.jpgJelinek Csaba a hazai bérlakásszektor társadalmi hatásairól, kutatásainak eredményeiről mesélt a közönségnek.

“Az 1990-es évek óta nincs itthon egységes lakáskoncepció, illetve lakhatáshoz rendelt minisztérium.” - ismertette Jelinek Csaba, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont városkutatója. “Napjainkban a közpoltika ad hoc szabályoz, illetve leginkább a magántulajdon szerzését és a tehetősebb rétegeket támogatja” - tette hozzá.

A devizaválság és a külföldi diákok is hozzájárulnak az áremelkedéshez

Itthon még régiósan is nagy arányú azoknak a piaci bérlakásban bérlőknek az aránya, akik jövedelmük több mint 40%-át költik lakhatásra. Míg Ausztriában ez az arány csupán 15% körüli, addig itthon ez az arány majdnem 40%, mondta el a rendezvényen Kováts Bence, a Habitat for Humanity Magyarország kutatója.

“Az áremelkedés egyrészt keresleti tényezőkkel, az Airbnb elterjedésével, illetve turizmussal magyarázható, de ide tartozik a külföldi diákok megjelenése a piacon, akik a hazai egyetemeken folytatott tanulmányaik alatt élnek Budapesten, illetve a vidéki nagyvárosokban.  Fontos tényezők még a deviza válságban lakhatásukat vesztett emberek, akik bérlőként szintén nagy arányban vennének ki lakásokat. A kínálati tényezők között fontos látni, hogy a válság miatt az elmúlt évtizedekben nem volt rá példa, hogy ennyire kevés lakás épüljön Magyarországon, mint 2008-tól napjainkig. Ezek a keresleti és kínálati tényezők vezettek oda, hogy Budapesten kétszeresére, vidéken pedig másfélszeresére emelkedtek az albérletárak az elmúlt években”  - foglalta össze Jelinek Csaba.

Ezért nem jelentenek megoldást az önkormányzati bérlakások

“Napjainkban 3% önkormányzati tulajdonú bérlakás van a piacon, ami országosan 123 ezer, Budapesten pedig 44 ezer bérlakást jelent. Ezek azonban jórészt nagyon rossz állapotú ingatlanok, amelyek felújítását nem engedhetik meg maguknak az önkormányzatok. Ehelyett általában két stratégia mentén hasznosítják őket. Az egyik lehetőség a lakóépületek lakhatatlanná nyilvánítása, lebontása, majd a terület hasznosítása, illetve megoldás még a lakások eladása. Azon kevés esetben, amikor pedig, amikor kiadásra kerülnek, akkor sajnos sokszor hallani, hogy nem a szegények, hanem a hatalomhoz közel állók részesülnek a jobb állapotú lakásokból.”- egészítette ki Jelinek Csaba.

A kialakult helyzet uzsorások hálójába hajtja a legszegényebbeket

“A jelenlegi helyzet  más országokkal összehasonlítva egy rugalmatlan munkaerőpiacot eredményez . Egy példán keresztül bemutatva a helyzetet: ha valaki Miskolcon elveszti a munkáját, de Sopronban lenne lehetősége dolgozni, az a lakhatási helyzetből adódóan sokkal nehezebben megugorható léc, mint más országokban. A magyar lakosság kilencven százaléka magántulajdonban lakik, amitől nagyon nehéz megválni. Ebből adódik az is, hogy a térbeli egyenlőtlenségek erősödnek, teljes régiók szakadnak le például Kelet-Magyarországon.

A lakásárak, illetve albérletárak pedig erre a helyzetre erősítenek rá, ördögi kört teremtve, amiből egyelőre nincs kiút.” - mondta el Jelinek Csaba. “A lakáshierarchia alján pedig a kialakult helyzetből adódóan megjelenik a lakásuzsora. A legszegényebb rétegeknek 20-40 ezer forintokért adnak ki lakhatási célra erre teljesen alkalmatlan zugokat, sokszor összekapcsolva a kiadást az uzsorakamattal is. Ebből is látszik, hogy a jelenlegi albérletpiaci helyzet, olyan társadalmi és térbeli szituációkat teremt, amelyekkel az önkormányzatok nem tudnak mit kezdeni. A helyzet az, hogy elindulunk egy szűknek tűnő problémából, vagyis az albérletpiac szabályozatlanságából, és oda jutunk, hogy elkezdenek termelődni olyan városi terek, ahol az állam már nem tud jelen lenni és rengeteg olyan probléma lesz, amit később nagyon nehéz megoldani. Az ilyen régiókba, helyzetekbe születő gyermekek sorsa pedig megpecsételődik.”- összegezte a kutató.
panel2.jpgBence, a Habitat for Humanity Magyarország munkatársa a Feketelakás petíció három pontos javaslatcsomagját ismertette.

A fenti helyzet megoldására indította a Habitat for Humanity Magyarország a #feketelakas kampányát. Az online elérhető petíció három irányelv mentén javasol megoldást a hazai bérlakáshelyzet problémáira. A lakásbérlők és -kiadók nagyobb biztonságát jogaik és kötelességeik pontos törvényi meghatározásával, a viták rendezésének megfizethetővé, gyorssá és hatékonnyá tételével, a felek jobb tájékoztatásával, valamint az ügyletek legális keretekbe foglalásának ösztönzésével biztosítaná. Új adózási szabályokkal javítaná az albérletek megfizethetőségét. A lakhatási szempontból legmegfizethetetlenebb nagyvárosokban a hosszú távú (minimum 3 éves), alacsony árú lakáskiadást adómentessé tenné a kiadók számára, ezzel ösztönözve a tulajdonosokat az ilyen jellegű kiadásra. A szervezet további megoldási javaslata a nonprofit lakástársaságok létrehozása. A nonprofit lakástársaságok, lakásszövetkezetek a tervezet szerint a piacról kiszorulóknak jelentenének megfizethető alternatívát.

A szervezet arra kéri a kormányt, hogy ezeket a szervezeteket az állam segítse támogatásokkal, kedvezményes hosszú lejáratú hitelekkel, építési telkekkel, használaton kívüli ingatlanokkal és adókedvezménnyel.

A Habitat for Humanity Magyarország online petíciójában a bérlakáspiac rendezését, igazságosabbá, biztonságosabbá tételét tűzte ki célul! A részleteket itt keresd!

Otthontalan család jutott lakhatáshoz Zuglóban

Önkormányzati lakásba költözhetett végre Mónika és három gyereke, akik évek óta családok átmeneti otthonában éltek, kiszorulva az albérletpiacról. A lakásokat a zuglói önkormányzat bocsátotta az átmeneti otthonban élő család rendelkezésére, akik a Habitat for Humanity Magyarország segítségével újították fel, tették lakhatóvá új otthonaikat az elmúlt egy évben. Ismerd meg Mónikáék történetét.

dsc_0191_1.JPG

Egy válással kezdődött minden

Mónika férjével és gyermekeikkel bérlakásban éltek, de nem tudták fizetni a bérleti díjat. A nehézségek a házasságot is megviselték, és Mónika hiába próbálta menteni a kapcsolatot, már három éve külön élnek a gyerekek apjától. Ebben a nehéz időszakban volt, hogy 4 hónapon keresztül csak GYES-ből éltek, miközben a gyerekek különleges diétája miatt az étkezés is nagyon sokba kerül, nem beszélve a gyógyszerek áráról.

Vidéki átmeneti otthonból Budapestre, egy speciális iskolába járnak a tartósan beteg gyerekek, a nagyok már az intézmény foglalkoztató részébe. Nagyfiú már elmúlt húsz éves, de a későn diagnosztizált betegség miatt súlyosan károsodott az idegrendszere. A nagyobb és a kisebb lányt is ugyanez a betegség sújtja, de szerencsére náluk már korábban felismerték a ritka emésztési rendellenességet, ezért ők szellemileg kevésbé károsodtak. Sajnos a betegség sok szövődménnyel jár, így több szakorvoshoz kell járniuk felülvizsgálatra. Az állapotuk a szigorú diétával fenntartható, de a szemük sajnos így is romlik, pár évente műtétre van szükség.

Egyedülálló anyaként három beteg gyermekkel még biztos anyagi háttérrel is nehéz, de otthontalanul igazán erőt próbáló. Mónika és a gyerekek egymás szeretetéből erőt merítve mégis megbirkóztak a mindennapokkal. „Nekem a gyerekeim a legfontosabbak és próbálom nem elhagyni magam.”- mondta Mónika, aki az átmeneti otthonban minden reggel négy órakor kelt, hogy reggel elő tudja készíteni a gyógyszereket. A gyerekek is csak fél 5-ig lustálkodhattak, mert 6-kor már indult a  HÉV, és az iskolába több mint egy órán át tartott az út a vidéki otthonból.

Idén végre valódi otthonba költözhettek

img_8617.JPG

A Habitat for Humanity segítségével Mónika és a gyerekek végre saját otthonhoz jutottak: egy üresen álló, zuglói szociális bérlakást újított fel számukra a Habitat,  önkéntesek bevonásával. „Én is dolgoztam az építkezésen” – meséli lelkesen Mónika. „Kapartuk a falat, szedtük le a fűrészporos tapétát, aztán gletteltünk és festettünk.” A lakásban új villanyvezetékek, az ajtók és az ablakok is beszerelésre kerültek, sőt a Whirpool segítségével még hűtő, mosógép is került a frissen festett, tágas lakásba.

img_8611.JPG

A megfizethető szociális bérlakás nemcsak biztos otthont, de lehetőséget is ad az előrelépésre, hiszen a budapesti címről már sokkal közelebb lesz a gyerekeknek az iskola, vége az óráig tartó ingázásnak. A nagyobb önállóság mellett a tágas lakás más előnyökkel is jár majd: „A lányoknak készül egy galéria, ahol külön aludhatnak. Így lesz egy kis saját terük is.” - meséli terveit Mónika.

dsc_0197.JPG

A Habitat for Humanity Magyarország a XIV. kerület önkormányzatával, a Szociális Rehabilitációs Alapítvánnyal (SZÉRA), illetve a Saint-Gobain Initiatives Alapítvánnyal együttműködésben már második éve segíti az albérlet piacról kiszorult családok saját lakáshoz jutását. Az idei évben a szervezet Második Esély programja keretében összesen két család jutott bérleti joghoz, akik az elmúlt hetekben költöztek be új otthonaikba.

Számos család önhibáján kívül kerül olyan helyzetbe, hogy nem képes előteremteni a lakhatással járó költségeket. Ahhoz, hogy esélyük legyen egy élhető jövőre, megfizethető szociális bérlakásra van szükségük. Nekik is jár egy második esély.

Téged is zavar, hogy fékezhetetlenül emelkednek az albérletárak? Te is félted a lakásodat egy bizonytalan albérleti helyzetben? Szeretnél tisztán látni a jelenleg zavaros bérlakás-piacon? 

A Habitat for Humanity Magyarország online petíciójában a bérlakáspiac rendezését, igazságosabbá, biztonságosabbá tételét tűzte ki célul! A részleteket itt keresd!

“Nagyon jó itt, nyugalom van és csend” - Küzdelmes évek után jutottak otthonhoz Anették

Anett és Géza kilenc éve ismerkedett meg egymással, ekkor Anett még a szüleivel lakott, Géza pedig egy albérletben a külvárosban. Sajnos ez az albérlet valójában inkább ágybérlet volt: több bérlő és a főbérlő is együtt lakott. Ennek ellenére egy évig éltek itt együtt, de végül a sok vita miatt inkább eljöttek onnan. Átmenetileg Anett szüleihez költöztek egy közeli kisvárosba, de amint összegyűlt a pénzük a kaucióra, albérletbe költöztek a külvárosba.

Kisbabával menniük kellett

Annak ellenére, hogy már öt éve bérelték kis lakásukat, mindig pontosan és becsületesen fizetve a lakbért, a főbérlő elküldte őket onnan, mikor kiderült, hogy gyermekük lesz.

Kényszerűségből megint megpróbáltak Anett szüleivel lakni, közben a világra jött gyönyörű kislányuk, Virág. A családban nagyon feszült volt a helyzet, nehezen élt meg egymás mellett a fiatal pár és a szülők, végül innen is menniük kellett.

anett_virag.jpg

Sokáig próbáltak albérletet találni, de a pici baba miatt senki nem akarta kiadni nekik a lakását. Végül nem találtak más módot arra, hogy együtt élhessenek, mint a családok átmeneti otthonát. 2015 novemberétől laktak otthonban, és folyamatosan arra törekedtek, hogy mihamarabb találjanak valami jobb megoldást.

Míg Anett otthon volt a kislányukkal, Géza rengeteget dolgozott, hogy spórolni tudjanak saját otthonra. Amellett, hogy már több mint tíz éve dolgozik egy elektronikai cégnél, hétvégente pedig bútort pakolt egy költöztető cégnél, hogy több pénzt tudjon hazavinni családjának.

Elszántságuk és kitartásuk meghozta eredményét, a Habitat Második Esély programjába bekerülve felcsillant a remény, hogy végre saját otthonhoz jutnak. A tavalyi nyarat önkéntesekkel közösen jövendőbeli szociális bérlakásuk felújításával töltötték, lehetőségeikhez és erejükhöz mérten.

epitkezes_apollo.jpg

A felújítási munkákban nem csak Géza vállalt aktív szerepet, Anett és kislányuk, Virág is gyakori vendég volt az építkezésen. A mosolygós kislány pedig azonnal az önkéntesek kedvence lett.

Saját udvar, saját otthon

Tavaly összesen négy üresen álló önkormányzati lakást újított fel a Habitat for Humanity Magyarország a Saint-Gobain Initiatives Alapítvány támogatásával, a SZÉRÁ-val ( Szociális és Rehabilitációs Alapítvány), Zugló és a XV. kerület önkormányzataival partnerségben, ebben a programban jutott végül otthonhoz Anett, Géza és Virágocska is. A család már a kezdeti rendezkedésen is túl van, jó viszonyt ápol a szomszédsággal, az udvarban még Virágnak is akadt kortársa, akivel azonnal legjobb barátok lettek.

anett_virag3.jpg

Gézának hetekig tartott megszokni, hogy ide jön haza. Mikor munka után hazaért, le se ült csak fel-alá mászkált a szobákban, hogy milyen jó itt.”- meséli új otthonában Anett. A kis lakás a beköltözés óta megtelt élettel, Virág játékbirodalma egy egész sarkot elfoglal a nagyszobában.

virag_02.jpg

A nyári tervek közt pedig szerepel a virágoskert, homokozó is a kis előtérben.
“Nagyon jó érzés itt lenni, élvezzük a nyugalmat és a csöndet.” - összegzi Anett mikor kikísér minket a zöld udvaron át. Megnyugtató, hogy a  SZÉRA nem engedi el Anették  kezét: egy évig utógondozásban részesítik őket. Ez azt jelenti, hogy havonta egy-két alkalommal meglátogatják őket, átbeszélik a számlákat, az esetleges problémákat. Ezzel segíti, hogy a család meg is tudja tartani hosszú távon a lakását.

anett_virag_1.jpg

A Habitat for Humanity Magyarország Második Esély programjában olyan lakhatásukat vesztett családokat segítünk, akik több éve már családok átmeneti otthonában élnek. A Habitat önkormányzatok és önkéntesek segítségével lakhatatlan állapotú szociális bérlakásokat újít fel számukra, így teremtve lehetőséget, hogy hosszú távon is fenntartható, biztos otthonhoz jussanak. Szeretnénk elérni, hogy minél több önkormányzat kapcsolódjon be a programba és megfizethető, szociális bérlakások megteremtésével a kormányzat is szerepet vállalna az otthontalan emberek megsegítésében, illetve a lakhatási probléma megoldásában.

Téged is zavar, hogy fékezhetetlenül emelkednek az albérletárak? Te is félted a lakásodat egy bizonytalan albérleti helyzetben? Szeretnél tisztán látni a jelenleg zavaros bérlakás-piacon? 

A Habitat for Humanity Magyarország online petíciójában a bérlakáspiac rendezését, igazságosabbá, biztonságosabbá tételét tűzte ki célul! A részleteket itt keresd!

 

Nem járnak jól az albérlők a jövő évi költségvetéssel – A Habitat for Humanity állásfoglalása az „Airbnb törvényjavaslatról”

 

A kormánynak a helyben élők hosszútávú, megfizethető lakhatását kell elősegítenie, egyben megoldást kell kínálnia a rohamos ütemben növekvő albérletárak megállítására a Habitat for Humanity Magyarország álláspontja szerint. Ezzel szemben a költségvetéshez kapcsolódó adótörvény-módosítás az ingatlanbefektetőket támogatja és a turistáknak jelent költségcsökkentést. A szervezet jelenleg is zajló Feketelakás kampánya három pontos javaslatcsomagban kínál a fentiekre hatékony megoldást.

 

lakhatas_stock.jpeg

A Habitat for Humanity Magyarország határozottan ellenzi, hogy a 2018. évi költségvetési törvényhez kapcsolódó egyébszálláshely-kiadást könnyítő javaslatait* bevezessék.
A törvényjavaslat értelmében a jövőben egyébszálláshely-szolgáltatás nyújtása után egynél több ingatlan esetében is lehet a nagyon kedvező, egyszobás lakás esetén csupán évente 38 400 forintos tételes átalányadózást választani a lakástulajdonosoknak..
Amint arra a szervezet a jelenleg is zajló Feketelakás kampányában is felhívja a figyelmet, a lakások - egyelőre leginkább Budapesten, de a módosítás hatására várhatóan más nagyvárosokban is elszaporodó - turista-szálláshelyként való hasznosítása nagy mértékben hozzájárul a bérlakásban élők lakhatási költségeinek, illetve a lakásárak növekedéséhez, ezért szabályozza számos európai nagyváros az internetes turistaszálláshely-megosztó szolgáltatásokat.

“Úgy gondoljuk, a vonatkozó törvénymódosítás következtében pont azokban a városokban fognak korábban bérlakásként hasznosított lakásokat turista-szálláshellyé alakítani, ahol már eddig is hiány volt megfizethető bérlakásból
.”- mondta el Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: - A saját lakást vásárlóknak pedig egyre inkább a lakásokat az airbnb-n drágán, Budapesten átlagosan éjszakánként 18 ezer forintért kiadó ingatlanbefektetők pénztárcájára szabott lakásárakkal kell számolniuk.”

Hosszabb távú lakáskiadást turistalakosztályok helyett

Bár az adótörvények módosítása következtében a hosszabb távú lakásbérbeadás adóterhei is csökkennek, egy lakhatási célra kiadott lakás adóterhei még a jelenlegi módosítás után is sokszorosát teszik ki egy turistáknak rövid távra kiadott lakásénak. Ez pedig arra ösztönözi a tulajdonosokat, hogy üres lakásukat a jövőben ne bérlakásként, hanem turista-szálláshelyként hasznosítsák. A bérlakásokat érintő adócsökkentések esetében fontos, hogy az adócsökkentés a jelenleg leginkább elterjedt, egy éves kiadásnál hosszabb, és megfizethető árú bérbeadásra ösztönözze a tulajdonosokat.

 “ Az adótörvények módosítására tett törvényjavaslat helyett a Habitat a hosszú távú, megfizethető árú lakáskiadás adójának csökkentését; non-profit lakástársaságok létrehozását és támogatását; valamint a lakásbérlő és -bérbeadó jogainak és kötelezettségeinek jobb szabályozását javasolja annak érdekében, hogy a jelenleg bérlakásban élő és a saját tulajdonú lakás helyett potenciálisan bérlakást választók lakhatási költségei az utóbbi évek brutális áremelkedése után ne emelkedjenek, hanem csökkenjenek.” - összegezte Szegfalvi Zsolt, ügyvezető igazgató.

A petícióról bővebben: www.feketelakas.hu

* 2018. évi költségvetési törvényhez kapcsolódó “Egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények” módosításáról szóló T/15428. számú törvényjavasla

"Ma Magyarországon nincs kiút a hajléktalanságból" - Az Elsőként Lakhatást projektünk eredményeit összegeztük

hajlektalan.jpeg
Hazánkban a lakáshelyzet válságtünetei több százezer családot érintenek. Több mint 300 ezer családnak lenne szüksége megfizethető bérlakásra, több mint 100 ezer családnál kikapcsoltak valamilyen közművet, több mint 160 ezer családnak van egy évet is meghaladó rezsi vagy lakáshitel tartozása, több tízezer család otthonát jelölték ki kényszerértékesítésre és több tízezer ember él otthon nélkül.

Ma Magyarországon majd 30 ezer ember él hajléktalanként, miközben a hajléktalanellátó-rendszer kb. 10 ezer embernek tud szállást nyújtani. Az ellátórendszerből azonban nagyon sok ember számára nincsen kivezető út. Megfelelő jövedelem híján nem tudnak fenntartani egy piaci albérletet és annyira kevés a szociális bérlakás, ráadásul az egyedülálló hajléktalan emberek ritkán szerepelnek ezek kiemelt célcsoportjai között, hogy szinte semmi esélyük sincs arra, hogy kiutaljanak számukra ilyen lakást. Vagyis a mai magyar hajléktalanellátó-rendszer elsősorban életet ment – a hajléktalanságból való kijutásra sajnos nem tud megoldást nyújtani.

Az Elsőként Lakhatást (angol nevén Housing First) módszer hangsúlyozza, hogy a rászoruló embereknek elsődleges igénye egy otthon. A Habitat programjának keretében utcán vagy kunyhóban élő emberek közvetlenül szociális bérlakásokba költöznek (az ellátórendszer lépcsőinek bejárása nélkül). A beköltözést megelőzően és azt követően is a programban folyamatos szociális munkával és más segítséggel támogatják a beköltözőket. Az Elsőként Lakhatást megközelítése szerint a biztos, megfizethető lakhatás nemcsak a társadalomba vissza- vagy beilleszkedéshez, hanem az egyéni problémák feldolgozásához és megoldásához is alapvető segítséget nyújt. A lakhatás emellett a teljes jogú társadalmi részvétel alapja is.

A Habitatnál meggyőződésünk, hogy a hajléktalanság problémáinak enyhítésére nem elegendőek a tüneti kezelések. A lakásvesztést, a hajléktalanságot megakadályozó, komplex programokra és országos szintű politikákra lenne szükség. Ugyanakkor a már hajléktalanná vált emberek egy része számára az átmeneti megoldások helyett az önálló lakhatás lehet a megoldás, hisz ez képessé teszi őket az önálló, független életbe való visszatérésre, ösztönzi őket, hogy megteremtsék a lakhatásuk fenntartásához szükséges egzisztenciát.

Az alábbi tanulmányban a Habitat „Elsőként Lakhatást!” program első három évének tapasztalatait mutatják be a programot vizsgáló kutatók. Reméljük, hogy e tapasztalatok segítséget nyújthatnak a döntéshozók és a lakásközpontú programokat megvalósító szakemberek számára.

 A tanulmány itt tölthető le!

 

Miért komoly probléma itthon az energiaszegénység?

A hazai lakosság majdnem tíz százaléka nem tudja kifűteni az otthonát, sokan szeméttel kénytelenek tüzelni és a legtöbb érintett pedig a társadalom peremére szorul.
A napokban Brüsszelben zajló energiahatékonysággal és az energiaszegénység visszaszorításával foglalkozó régiós Habitat konferenciához kapcsolódva összeállításunkban a hazai helyzettel és a lehetséges megoldásokkal foglalkozunk.  

13160527_36766295522eeab56829967f47761bfa_xl.jpgKép forrása: Indafotó

Mi az energiaszegénység?

Egy háztartást akkor energiaszegény, hogyha nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek egy meghatározott százalékánál többet költ energiaszámláira, írtja az Európai Unión belül használatos definíció.

Az Eurostat legfrissebb, 2016-os számai alapján 9,2%-ra, nagyjából 904 ezerre becsülhető az olyan háztartásokban élők száma, ahol az előző évben előfordult, hogy nem tudták megfelelően kifűteni a lakásukat. A szegénységi küszöb alatt élők* között 22,7% ez az arány, tehát csaknem negyedük ilyen háztartásban él, összesen nagyjából 325 ezer ember.

Mivel azonban ezek az adatok egy önbevallásra épülő kutatásból érkeztek, fontos látni, hogy kulturális különbségek is befolyásolhatják az eredményeket, pl. az eltérő hőérzet és az otthonok irreálisan magasra fűtése. Egy másik aspektusból, a jövedelem és energiakiadások viszonyát vizsgálva például egészen más eredményt kaphatunk.  Angol minta alapján azok a háztartások energiaszegénynek, amelyek jövedelmük 34%-ánál többet fordítanak energiaköltségekre. Ez a hazai háztartások 8-10%-át, vagyis 300-380 ezer embert érintő probléma volt 2011-ben egy, az Energiaklub által készített tanulmány alapján.  A szervezet szerint, hogyha azokat a háztartásokat vesszük energiaszegénynek ahol átlag (20%) feletti az energiakiadások aránya, akkor a háztartások 37-40 százaléka tartozik ide, vagyis kb. 1,4-1,5 millió háztartás.

csekk_1.jpg

Az érintett háztartások egyébként községekben, a családi házas, illetve falusias környékeken, és a családi házban lakók közül kerülnek. Az egy fős és nyugdíjas, illetve munkanélküli családtagot magába foglaló háztartások pedig nagyobb arányban vannak jelen az energiaszegény háztartások között.

Mit jelent a probléma?

“Kelet-Európában, ezen belül Magyarországon az energiaszegénység egészen rendkívüli helyzeteket jelenthet. A problémának leginkább kitett emberek rongyokkal, szeméttel fűtenek, sőt, az is előfordul, hogy kihűlnek saját lakásukban. Ezek azonban szélsőséges példák, azt sem szabad elfelejtenünk, hogy az energiaszegénység hozzájárul a társadalmi kizáráshoz is azáltal, hogy az energiaszegénységben élők nem tudnak részt venni az adott társadalomban elvárt, szokásos tevékenységekben sem.” – mondta el Kőszeghy Lea, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa.

industry-sunrise-clouds-fog-39553.jpeg

Az energiaszegénység okai itthon elősorban a jövedelmi szegénység, a magas energiaárak, illetve a rossz energiahatékonyságú épületek, amelyekben ráadásul az eleve szegénységben élők nagyobb eséllyel is élnek.

Mivel maga a probléma is több szakpolitika határán van: szociálpolitika, lakáspolitika, energiapolitika – ezért nehéz jó szakpolitikai válaszokat adni rá, a megoldási javaslatok szektorközi gondolkodást, tervezést, megvalósítást igényelne.  A Habitat for Humanity álláspontja szerint Magyarországon az elmúlt években kifejezetten romlott a szakpolitikai „környezet”.  A megfizethetőség javítását célzó támogatási rendszer átalakításával, (központi lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás megszüntetése, helyi „települési támogatások” bevezetése…stb.) kevesebb, bizonytalanabb támogatásra van lehetőség, mint korábban, ami nem segít a jelenlegi helyzeten.

Mi a megoldás?

"Az energiaszegénység csökkentésére komplex szemléletű programot kell kialakítani, amelyben a támogatási rendszer átalakítása mellett az energiafelhasználás hatékonyságát javító beavatkozások, és az energiafelhasználás mennyiségét csökkentő intézkedések is szerepet kell, hogy kapjanak, például az energia-megtakarítást célzó felújítások vagy akár az energiatudatosságot növelő képzések.
Az energiamegtakarítást célzó felújításokat elérhetővé kell tenni az alacsony jövedelmű háztartások számára is. 
- összegezte Kőszeghy Lea a Habitat for Humanity Magyarország álláspontját.

*szegénységi küszöb alatt élők: (itt) a háztartás egy főre eső jövedelme alacsonyabb a medián 60%-ánál