A Habitat for Humanity Magyarország lakhatási kérdésekkel foglalkozó blogja

A hajléktalan embereket büntetik valódi megoldások helyett

2018. június 27. - Habitat for Humanity Magyarország

 A múlt héten szavazta meg az országgyűlés azt az alaptörvény-módosítást, amely többek közt tiltja az életvitelszerű közterületen tartózkodást. A cikk szerzői szerint a kiszolgáltatott emberek büntetése és ellehetetlenítése helyett valódi megoldásokra, hajléktalanságot megelőző szakpolitikai eszközökre, szociálisan célzott lakhatási támogatásokra és a hajléktalanságból kivezető utakra van szükség.

Teljes mértékben elfogadhatatlan az a kormányzati szándék, amely a hajléktalanság és a közterületen való életvitelszerű tartózkodás problémáját azok kriminalizációjával, kvázi a tiltás és eltüntetés eszközeivel igyekszik kezelni. Bár ennek lehetnek rövidtávú előnyei a kormányzati kommunikáció számára, azonban mind rövid, mind hosszú távon súlyosbítja a hajléktalanok kiszolgáltatott helyzetét és nem tesz semmit annak érdekében, hogy csökkentse vagy megoldja a hajléktalanság problémáját.

Egyfelől a közterületen élők büntetésével eddig is élhettek helyi önkormányzatok, s az elmúlt évek bizonyították, hogy ezek az intézkedések nem szolgáltak eredménnyel, másfelől pedig a társadalom peremén élő, kiszolgáltatott emberek büntetése nélkülözi az emberiességet, és  nem is jelenthet megoldást a szociális eredetű problémáikra.

Túlterhelt ellátórendszer, szűkös támogatások és túlzsúfolt szállók

A probléma nem a padok elfoglalása, hanem az, hogy ma Magyarországon nincs megfelelő védőháló, amely megakadályozná, hogy embereknek utcán kelljen élniük. A jelenlegi ellátó rendszer, annak ellenére, hogy a benne dolgozók képzetten és elkötelezetten - sokszor túlterhelten - teszik a dolgukat, nem alkalmas nemhogy a probléma komplex kezelésére, hanem egyes kormányzati szereplők állítása ellenére arra sem, hogy szükség esetén befogadja az összes hajléktalant.

homeless_1.jpg

Gombai Gellért: Hazatért bácsik sorozat

Az elérhető hivatalos adatok alapján a hajléktalan emberek számára országosan 9600 férőhely áll rendelkezésre, "krízisidőszakban" pedig további 1500. Bár a hajléktalan emberekről nincsnenek pontos statisztikai kimutatások, különböző számítások alapján számuk legalább 15–30 ezer fő közé tehető Magyarországon. Ez azt is jelenti, hogy nincs kapacitás a hajléktalanok teljes számban történő befogadására. A költségvetésnek már hosszú ideje feltűnő hiányossága, hogy nem biztosít megfelelő forrást a hajléktalanság kezelésére. A hajléktalan-ellátásra szánt állami normatívák évek óta nem változtak. Az intézményeknek az ellátottak száma után juttatott összeg azonban körülbelül arra elegendő, hogy az ellátók nagyon szerény, sőt sokszor inkább kifejezetten leromlott körülményeit úgy-ahogy fenntartsa. Ez egy állandósult „krízis-ellátás”, amelyben a krízishelyzet tartós megoldására nincs lehetőség.

Az utcán élő emberek számának csökkentésére és az ellátó rendszer további túlterhelésének elkerülésére több javaslatot is megfogalmazott mind a hajléktalan-ellátó szakma, mind az ezen a területen dolgozó civil szervezetek. Megoldást jelentene az utcai szociális munka kapacitásának bővítése, valamint az éjszakai szállások minőségének és szolgáltatásainak növelése. Óriási probléma ugyanis ma Magyarországon a szállók zsúfoltsága, a nem megfelelő higiéniai körülmények és a szállókon lévő biztonság hiánya. Emellett a szükségesnél jóval kevesebb a párok által is igénybe vehető szálláshelyek kapacitása. Az éjszakai menedékhelyek színvonalának növelésével valószínűsíthető, hogy az utcáról is sokkal több ember fog bemenni ezekbe az intézményekbe aludni.

A menedékhelyek önmagukban azonban nem nyújtanak komplex megoldást a hajléktalanságból kijutáshoz, szükség van olyan a hajléktalan-ellátó rendszerből kivezető utakra és a hajléktalanná válás megelőzésére, amelyek révén tehermentesíthető a hajléktalan-ellátórendszer.  Ilyen megoldás lehet akár a több szervezet által a gyakorlatban is bizonyított “Elsőként lakhatást” modell, akár az albérlet-támogatás vagy a munkaerő-piaci integrációt célzó programok.  Bár az utcán élő hajléktalanok közül sokan dolgoznak, van jövedelmük, nem tudnak megfizetni még munkásszállót sem, mivel a közmunka jövedelem több, mint felét teszi ki egy szobabérlet vagy munkásszállás havidíja, és a fenti okokból az éjjeli menedékhely sem opció számukra. Jobb munkaerőpiaci feltételek és támogatott albérlet révén, szociális munkával támogatva az utcán élő hajléktalanok jelentős része újból emberhez méltó életet élhetne.

A hajléktalan emberek között sokan szenvednek súlyos egészségügyi, mentális vagy függőségi problémákkal, ezért munkaerő-piaci integrációjuk nem megoldott. Problémáik súlyánál fogva rajtuk sem fog a büntetés segíteni, illetve gondjaik nem terhelhetők az éjjeli menedékhelyre. Nekik szakellátást kell biztosítani: kórházi, pszichiátriai illetve addiktológiai gondozára van szükségük, ezzel párhuzamosan pedig lakhatásukat is meg kell oldani. A világ számos pontján sikerrel működnek Elsőként Lakhatás programok a jelentős gondozási igényű fedél nélküliek esetében is: először lakásba költöztetik őket, majd megkezdik gondozásukat. A lakásba költözés után a tapasztalatok alapján figyelemre méltó mértékben csökkennek az egészségügyi problémák.

 homeless2.jpg

Gombai Gellért: Hazatért bácsik sorozat

 

Nem a rászorulók kapják a támogatásokat

Az utóbbi években a lakhatás területére irányuló kiemelt közpolitikai figyelemből és az évek óta nem látott forrásmennyiségből  a lakhatási szegénységben élők keveset érezhettek. A változás olyan, elsősorban lakástulajdonszerzést támogató intézkedésekhez, mindenekelőtt a CSOK kiterjesztéséhez kapcsolódott, amelyhez ezek a háztartások nem, vagy korlátozott mértékben férnek hozzá. Ez sajnos egy általános trendbe illeszkedik.

A központi költségvetés lakhatási célra fordított kiadásainak 2016-ban mindössze 23%-a volt szociálisan célzott, rászorultságot is figyelembe vevő. Adataink szerint ez a trend folytatódik és idén lecsökkenhet 10% alá is. A megfizethetőségi nehézségek, rossz lakásminőség, energiaszegénység, elhelyezkedési problémák, hajléktalanság kezelésében, egy megfizethető bérlakásszektor fejlesztésében nem történt célzott, rendszerszintű előrelépés, enélkül pedig a lakhatási szegénység tovább fog mélyülni Magyarországon.

A hajléktalanság kezelése a jelenlegi stratégia mentén, mely elsősorban pusztán a túlélést szolgáló szállás biztosítására és a büntetésre épül, nem lehetséges. Ezért a problémát komplexen kezelő, a hajléktalanság megelőzését és újratermelődését biztosító új megoldások rendszerszintű alkalmazására van szükség. Mindenekelőtt szükség van egy a szegénységben élők - nem csak a hajléktalanok - problémáira érzékeny koherens lakáspolitikára, mely képes megvédeni az állampolgárokat a hajléktalanná válástól (szociális és krízis-lakás állomány növelése; központi, normatív, kielégítő mértékű lakhatási és adósságkezelési támogatás bevezetése; megfelelő mértékű szociális gondozás stb.), a hajléktalanná vált emberek számára pedig biztosítja, hogy mielőbb önálló és fenntartható lakhatáshoz jussanak.

A közterületen élők büntetése helyett, tartós és megfizethető lakhatási megoldásokra, az egészségügyi ellátórendszer fejlesztésére (addiktológiai és pszichitáriai szolgálatások elérhetővé tétele hajléktalan emberek részére), „Elsőként lakhatást” típusú szolgáltatásokra van szükség, az utcán élő emberek sikeres és hatékony társadalmi integrációjának megvalósítása érdekében. A fentiek nem nélkülözhetik az ezeket a programokat és stratégiákat támogató az eddigieknél magasabb állami költségvetési források biztosítását sem. Márpedig alacsony jövedelmű háztartások vagy utcán, átmeneti szállásokon élők számára megfizethető lakhatás ma Magyarországon alig áll rendelkezésre. Az önkormányzati bérlakásállomány évtizedek óta csökken, 2016-ra a teljes magyar lakásállomány mindössze 2,5%-át tette ki. Az önkormányzatok bérlakásaik valamivel több, mint a felét adják ki a családok anyagi helyzetét figyelembe véve, azaz a teljes magyar lakásállomány 1,3%-a áll rendelkezésre szociális bérlakásként.

A tervezett és az azóta elfogadott kriminalizáció ellen több nemzetközi szervezet, többek között a Feantsa (a hajléktalanokkal foglalkozó nemzeti szervezetek szövetsége), valamint az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Főbiztosi hivatalának különmegbízottja is szót emelt.

Reméljük, hogy a jelenlegi kormányzat által kriminalizált hajléktalan emberek társadalmi megítélése a jövőben sem a kormánypárt által vezérelt véleményeket követi majd.

homeless3.jpg

Mónus Márton: Portré

Társadalmi és civil szervezeti összefogással nem csak feladatunk, de kötelességünk is a kiszolgáltatott, otthontalan emberek megsegítése, akik nem bűnözők, hanem az utóbbi évtizedek súlyos, a mai napig megoldatlan gazdasági, szociálpolitikai és egészségügyi válságainak áldozatai.

 Szerzők:

Bajomi Anna - lakhatási szakértő, szociálpolitikus
Szegfalvi Zsolt - a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetője

Nem mindegy, milyen házban élsz

Energiahatékonyság és annak ára a hazai ingatlanokban

Ma Magyarországon csaknem 700 ezer ember nem tudja anyagi okok miatt megfelelően melegen tartani a lakását. Évente több százan halnak meg a nagy hideg miatt, az elhunytak többsége azonban nem az utcán, hanem a hideg otthonában hűl ki. Hatalmas különbségek vannak az épületek energetikai állapota között, ennek függvényében pedig akár ötször többet fizethet a fűtésért egy száz éves családi házban élő mint egy tíz éve épült társasház lakója.

town-336495_1280.jpg

Az Építésügyi Minőségellenőrző és Innovációs Nonprofit Kft. (ÉMI) 2015-ben elkészítette a Nemzeti Épületenergetikai Stratégiát a nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából. A felmérésből az derült ki, hogy Magyarország energiafelhasználása 2006 óta folyamatosan csökken. Ez egyrészt a gazdasági válság következménye, mivel a termelési-technológiai energiaigények a termelés visszaesésével mérséklődtek, másrészt pedig az épületenergetikai felhasználások se nőttek ez idő alatt, köszönhetően az energiahatékonyság javítását célzó programoknak.

Sokak pénztárcáját megterheli a lakásfenntartás

A 2011-es népszámlálási adatok szerint a magyarországi lakásoknak majdnem a felét gázzal fűtik és több mint az ötödét szilárd tüzelővel (fával illetve szénnel). A háztartások 15 százalékában gázzal és fával vegyesen fűtenek és szinte ugyanennyi lakásban távfűtéssel. Míg azonban a gáz és a távfűtés költségei a rezsicsökkentésnek köszönhetően csökkentek, a fa és a szén ára majdnem 30 százalékkal növekedett az elmúlt hat évben. Ez azt jelenti, hogy minden ötödik háztartás fűtési költségei jelentős mértékben megnőttek.

Az ÉMI által megkérdezett háztartások a lakásfenntartás költségeit 40 százalékban nagyon megterhelőnek érzik, és a háztartások több mint fele jelezte, hogy a költségek időnként megterhelik a pénztárcájukat.

Hogy miből áll össze a fűtési költség, az sok tényezőn múlik: függ az épület szigetelésétől, a fűtés módjától (fűtőberendezés hatásfoka és a felhasználó szokásai), az energiahordozó fűtőértékétől és természetesen annak árától is.

Nagyok a különbségek a házak energiafelhasználása között

A Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában 15 épülettípust különböztetnek meg energetikai szempontból. Az épülettipológiai modell kialakításánál figyelembe vették az épület méretét, az építés idejét, illetve az építési technológiát is.

Eszerint a legrosszabb állapotban az 1945 előtt épült, 80 négyzetméter alatti családi házak vannak, ezek az ország lakásállományának 6 százalékát teszik ki. Jellemzően kisebb, vidéki településeken találhatóak ilyen épületek, a lakók között felülreprezentáltak az idősek és az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartások. A kategóriába tartozó házak többsége rosszul felszerelt, lakóik majd negyede nem engedheti meg a lakás megfelelő fűtését.

A legalacsonyabb energiafelhasználása a 2001 után épült 10 vagy több lakásos társasházaknak van, arányaiban ők fizetik a legkevesebbet a fűtésért. A felmérés szerint valamennyi háztartásban van vezetékes víz és mindegyikben kizárólag gázzal fűtenek. Többségében rendszeres, az országos átlagnál magasabb munkajövedelemmel rendelkező háztartások élnek ezekben az épületekben, csak kevesebb mint 5 százalékuk nem engedheti meg magának, hogy igényeinek megfelelően fűtsön télen.

A felmérés eredményei azt is mutatják, hogy az 1945 előtt épült házak (családi ház és társasház egyaránt) állaga nagyobb arányban rossz, mint a későbbi épületek állapota. Nem meglepő tehát, hogy lakosaik közül az átlagosnál jóval többen jelezték, hogy gondot okoz nekik a ház egészének kifűtése, hiszen jóval több energiát kell felhasználni nekik a fűtéshez.

pexels-photo-731082.jpeg

Javaslataink a probléma megoldására

A Habitat for Humanity Magyarország 2018-ban megvizsgálta a szociális tüzelőanyag-támogatás elosztását. Többek között arra a megállapításra jutottunk, hogy a fűtési költség összegét jelentős mértékben befolyásolja az épületek energetikai állapota. Ennek megoldására azt a javaslatot fogalmaztuk meg, hogy az energiahatékonysági pályázatok legyenek a mostaninál kiszámíthatóbbak azért, hogy az önkormányzatok biztonsággal tudjanak tervezni és beruházni energiahatékonyság és fűtéskorszerűsítés terén.

Emellett azt is gondoljuk, hogy az alacsonyabb jövedelmű családoknak is szüksége lenne energiahatékony megoldásokra, amikhez jelenleg nem férnek hozzá. Továbbá javasoltuk a „kályhacsere program” elindítását, mely elérhető lenne az elavult fűtőberendezéseket használó háztartások számára is. A fűtőberendezések hatékonyabbra cserélésével nem csak a felhasznált fűtőanyag mennyisége csökkenne, hanem a bel- és kültéri levegőminőség is javulna.

Az energiahatékonyságot javító, jól célzott és megfelelő összegű állami támogatás mérsékelné a rossz állapotban lévő lakások fűtési költségeit és csökkentené a hideg lakásokkal járó egészségi problémákat.

A Habitat for Humanity Magyarország a Saint-Gobain és a SZÉRA  Családok Átmeneti Otthona egy olyan háromoldalú együttműködést valósít meg, amely keretében építőipari szakképzésben résztvevő fiatalok kapnak lehetőséget a leújabb hőszigetelési technikák megismerésére, illetve gyakorlati alkalmazására. A képzés keretében elsajátított ismereteiket a SZÉRA által működtetett családok átmeneti otthonán ültetik át a gyakorlatba, aminek teljeskörű szigetelése is megvalósul a projekt során. A húsz fős tréning résztvevői jórészt egy Gödi szakközépiskolából, illetve az átmeneti otthonban élő, jelenleg munkanélküli lakókból kerülnek ki.  A képzés után a résztvevőknek lehetősége lesz a projektet támogató Saint-Gobain cégcsoport oktatása során szerzett gyakorlati tudást felhasználva a munkaerőpiacon elhelyezkedni.

Hiányzó munkaerő - nagy a baj az építőiparban

Soha nem látott munkaerőhiánnyal küzdenek az építőipari vállalatok Magyarországon. Bár az elmúlt években nőtt a termelés, sok megrendelést a szakemberhiány miatt nem tudnak teljesíteni a cégek. Hosszabb távon se látszik megoldódni a probléma, hiszen a szakképzés többszöri átalakítása után sincs több jelentkező.

action-artisan-burnt-1145434.jpg

Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) év elején készített felmérést, az építőipar jelentősebb cégeit keresték meg. A kutatásból az derült ki, hogy az építőipar legégetőbb problémája a szakemberhiány, a válaszadók 82%-a nem rendelkezik a megrendelések teljesítéséhez megfelelő mennyiségű és képzettségű munkavállalóval. Hiába bővült az elmúlt években a foglalkoztatottak száma - tavaly már több mint 300 ezren dolgoztak az ágazatban -, még így is több ezer ember hiányzik.

Nincs egyedül ezzel a problémával az építőpar, a KSH adatai szerint 73 ezer betöltetlen állás van jelenleg az országban és más ágazatokban is az alapvető működést akadályozza a szakemberhiány: többek között az informatikában, a vendéglátóiparban és az egészségügyben sincsenek jelentkezők a meghirdetett állásokra.

Elöregedő társadalom, népességfogyás

A munkaerőhiány elsődleges oka a demográfiai adatokban keresendő. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) számításai szerint az ország lakossága 2011 és 2020 között várhatóan 444 ezer fővel csökken. Ez a szám jóval több mint Miskolc, Pécs és Győr lakossága együttvéve. Ráadásul a népességfogyás különösképpen érinti a munkaerőpiacot, hiszen évről-évre nő a nyugdíjasok száma, a munkavállaló korú népesség kilenc év alatt 672 ezer fővel csökkenhet. Tovább ront a helyzeten, hogy rengetegen hagyják el az országot és vállalnak munkát külföldön. A Portfolio tavalyi összegzése szerint 600 ezernél is több magyar élhet az Európai Unió országaiban.

A gazdasági válság hatása

A 2008-as gazdasági világválság okozta összeomlás még mindig érezteti hatását az építőiparban. A válság következtében ugyanis jelentősen csökkentek az építési beruházások száma. Mivel kevesebb munka volt, hat év alatt 85 ezer munkavállaló távozott az építőiparból.

Nemrég kezdett ismét magához térni az ágazat, az elmúlt években beindultak az építkezések, sorra érkeztek az állami- és magánberuházások. Igen ám, most meg az a fő probéma, hogy nincs elég munkaerő.

A vállalatok sok kényszermegoldást találnak ki, például képzettség nélkül is felvesznek jelentkezőket. Ez azonban a hatékonyságot rontja, mert a szakembereknek sokkal több időt kell a kollégák betanításával foglalkozniuk.

workers-construction-site-hardhats-38293.jpeg

Az ÉVOSZ számításai szerint idén még több beruházás valósulhat meg, tavaly már 30 százalékkal nőtt a termelés az előző évi adatokhoz képest. Az viszont tisztán látszik, hogy a szakemberhiány már rövid távon is egyre égetőbb és megoldatlan probléma lesz, a beruházások teljesítését akadályozza.

Kevesen tanulnak szakmát

A kormányzat is felismerte a problémát és az elmúlt években többször is átalakították a szakképzést. Nemcsak a szakközépiskolák nevét változtatták meg szakgimnáziummá, hanem teljesen átírták a tantervet is. A szakgimnáziumban tanulóknak az érettségi mellett kötelezővé tették a szakvizsgát is, így az az elképzelés, hogy 4+1 év után az érettségi mellett szakmája is lesz a diákoknak. A hiányszakmát választó tanulók ráadásul komoly ösztöndíjakra is számíthatnak.

Bár a Nemzetgazdasági Minisztérium a változtatásoktól azt várta, hogy többen jelentkeznek szakképzésre és mérséklődik az országos szakemberhiány, a KSH oktatási adatai azt mutatják, eddig az átalakítás nem igazolja a reményeket. Míg tavalyhoz képest nőtt a gimnazisták száma, a szakközépiskolákban 5,3%-al, a szakgimnáziumokban pedig 3,2%-kal kevesebben tanulnak. Előbbiben 74 ezren, utóbbiban 162 ezren kezdték meg szeptemberben a tanévet.

Ahogy a fentiekből is látszik, az óriási munkaerőhiány a népességszám rohamos fogyatkozásának és a gazdasági válság okozta leépítéseknek a következménye. Egyelőre nem látszik, hogy a szakképzés kormányzati átalakítása megoldást nyújtana a problémára. Ezt felismerve indítottuk el idén a Három lépés előre programunkat, mely keretében szakközépiskolások juthatnak új ismeretekhez, sőt még az elhelyezkedésükben is segít a projektben résztvevő partnerünk.

A Habitat for Humanity Magyarország a Saint-Gobain és a SZÉRA  Családok Átmeneti Otthona egy olyan háromoldalú együttműködést valósít meg, amely keretében építőipari szakképzésben résztvevő fiatalok kapnak lehetőséget a leújabb hőszigetelési technikák megismerésére, illetve gyakorlati alkalmazására. A képzés keretében elsajátított ismereteiket a SZÉRA által működtetett családok átmeneti otthonán ültetik át a gyakorlatba, aminek teljeskörű szigetelése is megvalósul a projekt során. A húsz fős tréning résztvevői jórészt egy Gödi szakközépiskolából, illetve az átmeneti otthonban élő, jelenleg munkanélküli lakókból kerülnek ki.  A képzés után a résztvevőknek lehetősége lesz a projektet támogató Saint-Gobain cégcsoport oktatása során szerzett gyakorlati tudást felhasználva a munkaerő piacon elhelyezkedni.

Valóra vált álom: saját szobája lehet a gyerekeknek új otthonukban

Még idén beköltözhet János és családja a felújított önkormányzati bérlakásba, ahol kényelmesen elfér majd a négy fős család, a tervek szerint a gyerekek is külön szobát kapnak, és a szülőknek is saját hálószobájuk lesz. Ehhez még sok minden hátravan, várunk még az önkormányzat döntésére, de addig is a család terveiről és álmairól beszélgettünk velük.

Irén és János 13 éve élnek együtt, gyermekük, László 11, Leonetta pedig 7 éves. Tavaly óta a családok átmeneti otthonában laknak egy szobában, de már nagyon várják , hogy új otthonuk lehessen. Újpest frekventált részén, egy régi, földszintes épületben található az a romos állapotú lakás, amit az Újpesti Önkormányzattól kapott a Habitat for Humanity Magyarország. Jelenleg is önkéntesek dolgoznak azon, hogy minél hamarabb kész legyen a felújítás és az önkormányzati döntés után beköltözhessen remélhetőleg ez a család.

blog_1_1.jpg

A földszintes, nagy belmagasságú lakásban az önkéntesek első dolga a régi vakolat, illetve a korábbi padlólapok felbontása volt. Ezt az aljzat lebetonozása, illetve egy álmennyezet kiépítése követte, ami jelentősen javítja a lakás szigetelését és energiahatékonyságát a későbbiekben. Ezzel párhuzamos feladat a lakás előtti téren az ajtók festése és a lakásból kikerülő építési törmelék elhordása volt, ami elég sok munkát adott az építkezésen segédkezőknek.

Rájuk csapták a telefont

Jánosék korábban évekig egy újpesti albérletben éltek, mielőtt a tulajdonos bejelentette, hogy eladja a fejük felől a lakást. Két hónapjuk volt új albérletet találni és bár volt tartalékuk - még a piaci árak mellett is ki tudták volna fizetni a bérleti díjat és a kéthavi kauciót - a családfő azt meséli, a tulajdonosok rögtön rácsapták a telefont, amint meghallották, hogy gyerekek is vannak. Elkeseredettségükben az Újpesti Családsegítő Szolgálathoz fordultak, ahol segítettek nekik a családok átmeneti otthonába költözni.  

A szülők régóta főállásban dolgoznak: János karbantartó egy közeli gyárban, Irén pedig egy kórházban takarít. Szociális munkásunk beszámolója szerint gondoskodóan és szeretettel nevelik gyermekeiket, összetartó a család.

blog2_1.jpg 

A kertben is lehet majd játszani

Mikor az átmeneti otthonban náluk jártunk néhány hete, Lacika lelkesen mutatta nekünk focis kártyáit, már egész komoly gyűjteménye van, az iskolában szokta cserélgetni. Húga, Leonetta kedvenc plüssállatával, egy fehér lovacskával fogadott. A kislány szeptemberben kezdi meg az iskolát és ugyanoda fog járni, ahova Lacika, nem messze a most felújításra kerülő lakástól.

A gyerekek nagyon lelkesek lettek, ahogy meghallották, hogy akár saját szobájuk is lehet az új lakásban, ráadásul kert is tartozik hozzá, az ajtó ugyanis a szomszédokkal közös, hangulatos kiskertre nyílik, ahova nyáron ki lehet ülni hűsölni, játszani.

blog3_1.jpg

 Fotók: Járdány Bence / Habitat for Humanity

A MetLife és a Habitat for Humanity Magyarország partnersége keretében egy üresen álló, rossz állapotú önkormányzati bérlakást újítunk fel közösen Újpesten.
Az idei együttműködés kiemelt témája az átmeneti otthonokban élő nők és gyermekek helyzete, amire egy női önkéntesekkel közös kiemelt napon, a Women Build-en hívjuk fel a figyelmet.




“Álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen helyzetbe kerülünk…”

 Átmeneti otthonokban élő nők helyzete Magyarországon

Napjainkban közel 122 ezer olyan család van Magyarországon, akiket hiteltörlesztésük elmaradása miatt fenyeget lakhatásuk elvesztése és a hajléktalanság. Otthonuk elvesztése után ők azok, akik ismerősöknél, rokonoknál, albérletben vagy rövidebb időre családok átmeneti otthonaiban húzzák meg magukat, ami a szakértők szerint azonban nem jelent hosszútávú és fenntartható megoldást.

pexels-photo-701014.jpeg

„A családok átmeneti otthonai csak keveseknek nyújtanak megoldást: ma hazánkban 161 családok átmeneti otthona működik összesen 4007 férőhellyel, ami azt jelenti, hogy a lakhatásukat vesztett családok 1-2%-án tudnak csak segíteni ezek az intézmények. Ezek az otthonok mentőövet nyújtanak a hajléktalanság szélére sodródott családoknak, de nem ajánlhatnak tartós megoldást.” – mondta el Kelemen Gábor, a Szociális és Rehabilitációs Alapítvány (SZÉRA) által fenntartott családok átmeneti otthonának intézményvezetője.

A családok átmeneti otthonában élő emberekről kicsit pontosabb képet kaphatunk a legutóbbi KSH adatok tükrében, amelyekből kiderül, hogy a lakók fele gyerek, a felnőttek kétharmada pedig nő. Legtöbben önhibájukon kívül, megfelelő szociális háló és bérlakások hiányában kerülnek olyan helyzetbe, hogy nem marad más megoldás, csak az otthon.  Két nő történetén keresztül mutatjuk be, hogyan kerülnek utcára családok és milyen nehéz gyerekkel bérlakásba költözni.

“ Senkitől nem kaptunk albérletet…”

Anett és párja, Géza kilenc éve ismerkedett meg egymással, ekkor Anett még a szüleivel lakott, Géza pedig egy albérletben a külvárosban. Sajnos ez az albérlet valójában inkább ágybérlet volt: több bérlő és a főbérlő is együtt lakott. Ennek ellenére egy évig éltek itt együtt, de végül a sok vita miatt inkább eljöttek onnan. Átmenetileg Anett szüleihez költöztek egy közeli kisvárosba, de amint összegyűlt a pénzük a kaucióra, albérletbe költöztek a külvárosba. Már öt éve bérelték kis lakásukat, mindig pontosan és becsületesen fizetve a lakbért, mikor azonban kiderült, hogy gyermekük lesz, a főbérlő elküldte őket.

Kényszerűségből megint megpróbáltak Anett szüleivel lakni, közben a világra jött kislányuk, Virág.
A családban nagyon feszült volt a helyzet, nehezen élt meg egymás mellett a fiatal pár és a szülők, végül innen is menniük kellett. Sokáig próbáltak albérletet találni, de a pici baba miatt senki nem akarta kiadni nekik a lakását. Végül nem találtak más módot arra, hogy együtt élhessenek, mint a családok átmeneti otthonát. Két évig laktak az otthonban, elszántságuk és kitartásuk pedig meghozta eredményét: a Habitat Második Esély programjába bekerülve újra saját szociális,  önkormányzati bérlakáshoz jutottak.

pexels-photo-173666.jpeg

“Biztonságban szeretném felnevelni a gyermekeimet”

Adrienn párjával és kislányával, Viviennel korábban albérletben élt Újpesten. Itt született meg második gyermekük, Dominik is. Az édesapa munkahelyének elvesztése azonban oda vezetett, hogy a család nem tudta tovább fizetni az albérletet, menniük kellett. A négyfős család ezután Adrienn rokonainál húzta meg magát, azonban a generációk közti különbségek miatt itt sem maradhattak sokáig. Ezután nyertek felvételt mind a négyen a S.O.S Krízis Családok Átmeneti Otthonába. Adrienn tavaly vált el férjétől, akinek betegsége fontos szerepet játszott a család otthonának elvesztésében. A fiatal anyuka ezután egyedül nevelte gyermekeit, Vivient és Dominikot az átmeneti otthonban, mellette pedig folyamatosan dolgozott, hogy fenn tudja tartani magukat.  A család végül a tavalyi év során, a Habitat Második Esély programja keretében jutott szociális bérlakáshoz Újpesten.

pexels-photo-235243.jpeg

Mi lenne a megoldás?

A Habitat terepi, mintaprogramjai keretében családok átmeneti otthonában élő családok számára újít fel önkormányzati bérlakásokat vállalati adományozókkal és önkormányzatokkal partnerségben. Ez azonban csupán évi két-három családnak nyújt megoldást, ezért emellett szervezetünk rendszerszintű változást is sürget. Úgy gondoljuk, hogy egy jól működő és kiterjedt szociális bérlakásrendszer hosszú távon tudna élhető alternatívát nyújtani a lakáspiaci folyamatoknak leginkább kitett családok számára. Ezzel együtt a lakásvesztést megakadályozó és megfizethetőbb lakhatást biztosító állami támogatásokra is szükség van, mint a lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás és sokak számára hozzáférhető magáncsőd intézménye.

A MetLife és a Habitat for Humanity Magyarország partnersége keretében egy üresen álló, rossz állapotú önkormányzati bérlakást újítunk fel közösen Újpesten több mint negyven önkéntessel. Az idei együttműködés kiemelt témája az átmeneti otthonokban élő nők és gyermekek helyzete, amire egy női önkéntesekkel közös kiemelt napon, a Women Build-en hívjuk fel a figyelmet. A lakásba egy kétgyermekes, átmeneti otthonban élő család költözik majd.

Fotók forrása: Pexels

ReStore: Adományboltot nyit a lengyel Habitat


habitat-restores-frequently-asked-questions.jpg
Örömmel adunk hírt arról, hogy a Habitat for Humanity Magyarország is bekerült az idei Ugródeszka programba, mely a BADUR Alapítvány és partnere, a NESsT Magyarország társadalmi vállalkozásfejlesztő projektje. A program keretében szeretnénk megvizsgálni, hogy a több országban már nagy sikereket elért innovatív társadalmi vállalkozás a ReStore – otthonfelújítást és szépítést segítő üzlet és közösségi tér - milyen formában működhetne Magyarországon. Az üzletben kedvezményes áron lehet jó állapotú, használható építőanyagokat, bútorokat, illetve háztartási eszközöket vásárolni. Ezzel közvetlenül segítünk a kisebb jövedelemmel rendelkezőknek is otthonuk fejlesztésében, szépítésében és egyben csökkentjük a keletkező hulladékot. A bevétel hozzájárul missziónk megvalósításához, amelyben rászoruló családoknak teremtünk méltó otthont. Bár az ötlet hazai kidolgozása és a tervezés még zajlik, a megvalósult jó példákból most egy fotógalériát állítottunk össze.

donate-goods-to-habitat-restore_0.jpg

Az európai kontinensen, idén Lengyelországban nyílik az első ilyen adománybolt, világszerte pedig már több mint ezer Habitat ReStore található, a legtöbb az Egyesült Államokban. Összeállításunkban a működési modellt és az üzletek hangulatát mutatjuk be.

A ReStore-ban nemcsak vásárlással segíthetik az érdeklődők a magyar Habitat for Humanity munkáját, hanem adományozásra is lehetőség van. A tapasztalat azt mutatja, hogy nagyvállalatok és magánemberek is nagy számban ajánlanak fel bútorokat, háztartási eszközöket, építőanyagot, emellett jó állapotú egyéb használt cikkeket is befogadnak az üzletek. Amellett, hogy a felajánlás az üzemeltető szervezet munkáját segíti, az adományozók a környezetért is tesznek, mert rengeteg eszközt és anyagot lehet így újrahasznosítani.

r_2-2.jpg

Sok helyen a magánemberek önkéntesként is segítik a ReStore munkáját. Az erős társadalmi üzenet miatt sok helyen önkéntesek dolgoznak, például a pénztárban, a raktárban és ők segítenek a vásárlóknak is. A már megvalósult üzletek vásárlói arról számoltak be, hogy teljesen másfajta élményt nyújt a ReStore-ban vásárolni, mint egy nagyáruházban, itt ugyanis napról napra, óráról órára változik a választék, kellemes a hangulat és az üzlet kialakítása is.

r_1-1200x600-c-default.jpg

Az alapvetően építőanyagok és bútorok eladására építő üzlet, Lengyelországban, a tervek szerint egyúttal közösségi térként is működik. ReStore Center néven workshopokat, oktatásokat tartanak, valamint helyi, társadalmi célú projektek elindításához, kreatív tréningekhez nyújtanak teret és szakmai támogatást.

restore-slider-001.jpg

Magyarországon a néhány hasonló kezdeményezés mellett a Habitat lehet az első, aki megvalósítja a ReStore ötletét. A fejleményekről folyamatosan beszámolunk!

"Beléphetett volna az állam egyfajta adósságkezelési szolgáltatással..."

Szakpolitikai munkatársunk, Kováts Bence a Klub Rádió reggeli műsorának vendége volt.

Az Országgyűlés leszavazta a kilakoltatási moratórium meghosszabbításának javaslatát, miközben 900 ezer végrehajtási ügy van folyamatban. Milyen alternatívái vannak az adósságrendezésnek? Hány embert érint ma Magyarországon a kilakoltatás kockázata? Szakpolitikai munkatársunk, Kováts Bence a Klub Rádió reggeli műsorának vendége volt. Összefoglaltuk a beszélgetés legfontosabb kérdéseit és válaszait.


banko_gabor_a_dano-csalad_kilakoltatasa_02.jpgFotó: Bankó Gábor

Klub Rádió (KR):
900 ezer családot fenyeget a kilakoltatás veszélye Magyarországon. A Habitat for Humanity azt mondja, hogy a civilek segítségére kell számítani, mert a kormánypártok leszavazták a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását. Én nem emlékszem rá, hogy bárki is adott volna elfogadható magyarázatot arra, hogy a Parlament miért nem fogadta el a törvényjavaslatot. Ön tudja?

Kováts Bence (KB): Először is egy pontosítással kezdeném. 900 ezer kilakoltatással fenyegetett családot említett. Ezt azonban nem mi állítjuk, hanem a HVG. Szerintünk lényegesen kisebb számról van szó. A kilakoltatási moratórium mindig is a téli időszakokra vonatkozott, most a választásokra tekintettel - gondolom én - meghosszabbították egy hónappal. Az azonban nem volt reális, hogy a Parlament elfogadja a módosítást.

KR: A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint 1,7 millió nem törlesztett hitelszerződés van. Ez a szám azért elég jelentős. Ön szerint reálisan hány ember lakhatása van veszélyben a hiteltartozások miatt?

KB: Nagyon jelentős ez a szám. Két csoportra érdemes bontani a hiteltartozásokat. Egyrészt vannak a jelzáloghitelek: ezek a nagy tartozások, amelyeknél a legnagyobb a kockázata annak, hogy elárverezik az adós ingatlanát. Itt szerződésenként kb. átlag 8 millió forintos tartozásról van szó. Az MNB statisztikái alapján 122 ezer, több mint 90 nap hátralékban lévő jelzáloghiteles van, akiket elég jelentősen fenyeget a kilakoltatás veszélye. Másrészt vannak az egyéb hitelek, például áruhitelek, amik kisebb összegűek, jellemzően kétmillió forint körüliek. Ezekben az esetekben, ha még végrehajtásra is kerül a sor, nem biztos, hogy az ingatlan árverése is megtörténik. Tehát ez a fontos különbség: 900 ezer végrehajtási ügy van folyamatban, viszont a végrehajtó először a munkabért vagy az egyéb jövedelmet foglalja le, aztán az ingóságokat és csak utána az ingatlant.

KR: Mi az alternatíva? Önök azt mondják, hogy van legalább 3700 üresen álló önkormányzati lakás Magyarországon. Ezeket 6-8 millió forintért fel lehetne újítani és akkor lehetne segíteni családoknak. Honnan lenne erre pénzügyi keret? Szép kezdeményezés, de nem gondolja, hogy ez önmagában még kevés?

KB: Szerintem több megoldás is van erre a problémára. Az egyik lehetséges eszköz, ahogy Ön is említi, és ahogyan mi hosszú évek óta szorgalmazzuk, hogy az üresen álló, az önkormányzatok tőkehiánya és egyéb problémái miatt rossz állapotban lévő lakások felújítása. Ezen kívül vannak olyan önkormányzati és állami telkek vagy olyan lakhatatlan épületek, amiknek a helyére lehetne szociális bérlakásokat építeni.

De az adósságrendezésnek más módjai is vannak. Gondolok itt például adósságkezelési támogatásra és szolgáltatásra. Ez egy olyanfajta mentorálást jelent, mely során az adós az állam segítségével vissza tudja nyerni a fizetőképességét. Mindemellett nagyon fontosnak tartjuk az általános adósságrendezést. Azt látjuk, hogy a bankok nagy ütemben értékesítik a nagy hátralékban lévő hiteltartozásokat követeléskezelő cégeknek a követelés értékének harmadáért. Ha lett volna egy általános adósságrendezés és ebbe az állam is beszállt volna valamilyen módon, akkor ebben azért lenne tartalék.

KR: Az állam megvette volna a követeléseket ezen a nyomott áron?

KB: Nem csak erre gondolok. Például Horvátországban törvényileg megszabták, hogy - bizonyos feltételek teljesülése esetén az adósság egy bizonyos részét elengedik a szolgáltatók. Ebben az esetben beléphetett volna az állam egyfajta adósságkezelési szolgálatással. Nyilván ehhez fel kell mérni azt, hogy melyik adósnak milyen a fizetőképessége és egy szociális bérlakás-programmal megtámogatva már ki lehetett volna dolgozni olyan modelleket, amelyekben a különböző helyzetben lévő adósok adósságát különböző mértékben engedik el a szociális helyzetére való tekintettel.

KR: A bankokat bevonná az adósságrendezésbe?

KB: A bankokat bevonnánk ebbe és pont azért gondolom, hogy a bankok erre hajlandóak lennének, mert most a követeléseiket sokszor azok töredékéért értékesítik követeléskezelő cégeknek, így nagyon sok esetben a tartozásnak csupán az egyharmadához jutnak hozzá.

KR: Miért nem jutott ez eszébe másnak is, például a kormánynak? Felajánlották Önök ezt a konstrukciót bárkinek is, bármelyik minisztériumnak vagy felügyeleti szervnek?

KB: Annak idején felhívtuk erre a kormány figyelmét, még a magáncsőd törvény előkészítésekor eljuttattuk hozzájuk a javaslatunkat, de valószínűleg nem tartották megvalósításra érdemesnek vagy mások voltak a céljaik.

Húsz Habitat nagykövet futott idén a méltó otthonkért

Idén áprilisban is rajthoz álltak a Habitat for Humanity jótékonysági futói a 33. Telekom Vivicittá Városvédő Futáson. A kétnapos eseményen négy távon rendeztek versenyt, amit az edzés mellett adománygyűjtő kampány előzött meg. A 20 jótékonysági futó több mint 830 ezer forintot gyűjtött össze, melyből szociális bérlakásokat fogunk idén is felújítani rászoruló családoknak.  

futok_kicsi.jpg

„Heti négyszer futottunk 11 kilométert apával és így készültünk a versenyre. A rajt előtt pedig bemelegítettem és kocogtam, hogy le ne merevedjek” – mondta Pongrác, a Habitat legfiatalabb jótékonysági futója. Mint meséli, áprilisban lett 10 éves és ezért a 10 kilométeres távot választotta. 47 perc alatt ért célba, ilyen jó eredményre ő maga se számított a verseny előtt. Bár elfáradt, jövőre ismét rajthoz szeretne állni a Habitat színeiben.  

pongi_pici.jpg

Jótékonysági futóink hónapok óta készülnek a versenyre és februárban kezdtek el adományokat gyűjteni a szervezet javára. Volt, akinek néhány nap alatt összejött a kitűzött célösszeg.

kozoskep_kicsi.jpg

A kétnapos rendezvényen ott voltak a Habitat munkatársai és szurkolással bíztatták a futókat. A szervezet sátránál egyedi kitűzőket lehetett készíteni és színező is volt a gyerekeknek. A futók ott pihenték ki a versenyt és osztották meg egymással az élményeket.

sator_kicsit.jpg

Andrásnak ez volt az első jótékonysági futása, így számára minden új volt.

„Jó érzés volt, hogy futás közben szurkoltak, doboltak vagy vizet adtak. Találkoztam Habitatosokkal is a verseny alatt, integettünk egymásnak. Heti egyszer készültem a versenyre, a Gellért-hegyre futottam fel a Kálvin tértől. Nagyon hosszúnak tűnt a táv, azt éreztem, hogy ez több mint 10 kilométer, de nagyon szép helyek mellett futottunk el.” – mesélte a verseny után.

 

andras_kicsi.jpg

 

 

Nem hatékony az elosztás

A szociális tüzelőanyag-támogatás Magyarországon

Ma Magyarországon csaknem 700 ezer ember nem tudja anyagi okok miatt megfelelően melegen tartani a lakását. A 2011-ben bevezetett szociális tüzelőanyag-támogatási program jelenleg az alacsony jövedelmű háztartások egyetlen központi lakásfenntartási célú támogatása, melyre tavaly több mint 180 ezer háztartás pályázott sikerrel. Bár minden ötödik magyar lakást kizárólag fával fűtenek, a központi költségvetés lakhatásra fordított összegének mindössze 1,6%-át teszi ki ez a támogatás, míg az elsősorban a középosztály lakásvásárlását segítő intézkedésekre 211 milliárd forintott költött az állam 2017-ben - derül ki a Habitat for Humanity Magyarország által készített elemzésből.

A szociális tűzelőanyag-támogatási program azért is jelentős, mert a szilárd tüzeléssel fűtő háztartások felülreprezentáltak az alacsony jövedelmű családok körében. A magyarországi lakások több mint harmadát (37%) fűtik részben vagy egészben fával: a lakások 21 százaléka csak szilárd tüzelőanyagot (fát, szenet) használ fűtésre és további 15 százalékot tesz ki azoknak a háztartásoknak az aránya, akik vegyes tüzelésű berendezést használnak. Míg a gáz és a távfűtés költségei 14, illetve 11 százalékkal csökkentek a rezsicsökkentésnek köszönhetően, a fa és a szén ára majdnem 30 százalékkal növekedett az elmúlt hat évben.

Évente több száz ember halálát okozza a nagy hideg, az elhunytak többsége azonban nem az utcán, hanem a hideg otthonában hűl ki. Egy jól célzott és megfelelő összegű támogatás mérsékelné a hideg lakásokkal járó egészségi problémákat és csökkentené a kihűléses halálesetek számát. A fűtéssel kapcsolatos költségek mellett a légszennyezés mértéke is jelentősen emelkedhet, ha a lakás fűtési berendezése elavult, illetve a ház szigetelése nem megfelelő. Tovább súlyosbítja a problémát, hogy a tüzelőanyagra fordítható jövedelem híján sok háztartás hulladékot vagy gyenge minőségű tüzelőanyagot éget. Ilyenkor a fa- és széntüzeléshez képest is jóval nagyobb mértékű a károsanyag-kibocsátás, mely a lakás és a település levegőminőségét egyaránt rontja.

_dsc7751.jpgFotó: Majoros Árpád

A szociális tüzelőanyag-támogatási programról

A támogatást a Belügyminisztérium által közzétett pályázat útján igényelhetik a települések önkormányzatai. A pályázásra jogosult települések köre, valamint a települések közötti elosztás módja 2011 óta többször is változott. 2016 óta a támogatás mértékét a közfoglalkoztatottak átlaga és a 80 éven felüliek lakosok száma alapján állapítják meg, ami sajnos nem mindig mutat egyenes arányt a rászorultak számával az adott településen.
A program bevezetésekor ugyan csak kevés település nyújtott be pályázatot, hat év alatt azonban ötszörösére nőtt a támogatott települések száma, tavaly 2255 település részesült az állami hozzájárulásban.

A támogatás elosztása

A kétlépcsős támogatás elosztása korántsem tökéletes. A program legnagyobb gyengesége, hogy a településeknek járó összeg megállapításakor nem veszik figyelembe a településen szilárd tüzelőanyaggal fűtők számát, így olyan települések is jelentős támogatást kaphatnak, ahol a fával fűtők aránya alacsony. Ugyanez érvényes a rászorultságra is, hiszen az elosztást meghatározó, a közfoglalkoztatottak és a 80 éven felüliek száma alapján képzett mutató nem fejezi ki megfelelően a szociálisan rászoruló háztartások arányát egy adott területen. 

kizarolag.JPG

Minden bizonnyal ennek tudható be, hogy a jó társadalmi-gazdasági helyzetű járásokban magasabb a támogatás átlagos összege. Ezzel együtt pedig az is kirajzolódik, hogy a leghátrányosabb helyzetű járásokban az átlagos támogatási összeg jóval alacsonyabb.

tamogatas.JPG

A települések a szociális tüzelőanyag elosztásakor a központi elosztás szabályaitól eltérően, helyi rendeletben határozzák meg a rászorultságot, így elvben a támogatás igazodik a helyi szükségletekhez. Tehát azokon a településeken, ahol több a rászoruló, mint a központi elosztási szempontok alapján meghatározott „ellátottak száma”, kevesebb tüzelő jut egy háztartásnak, míg ahol kevesebb a rászorulók száma, háztartásonként több tüzelő kerül kiosztásra.

2016-ban országos szinten átlagosan 24 453 forintnak megfelelő tűzifát osztottak szét háztartásonként. Ugyanakkor a leghátrányosabb helyzetű települések csoportjában az átlagos támogatási összeg nem érte el a 17 ezer forintot, miközben a fejlettebb települések csoportjában a 63 ezer forintot is meghaladta a támogatás összege. Az összegek jelentős különbsége mellett a program magában hordozza a hazai helyi segélyezési rendszer problémáit: előfordul, hogy egy település elnyeri a támogatást, ám azt a szállítási költségek fedezete hiányában nem tudja szétosztani, míg jobb módú települések sok esetben saját forrásból kiegészítik a támogatást. A helyi elosztás következménye továbbá az is, hogy településenként változó feltételek alapján juthatnak tűzifához a háztartások.

Javaslataink

A program elosztási módjának átalakítása méltányosabb támogatási rendszert eredményezhet. A támogatás mértékénél a szilárd tüzelőanyaggal fűtők arányát kellene figyelembe venni, míg a rászorultság meghatározásánál a jövedelem és a jövedelemarányos fűtési költségek kaphatnának nagyobb hangsúlyt. Ideális esetben a tüzelőanyag természetbeni támogatási forma egy normatív lakásfenntartási támogatás kiegészítő eleme, nem annak „helyettesítő” eszköze. A probléma olyan átfogó kezelésére is szükség van, mint a nem megfelelő hőszigeteléssel rendelkező lakások felújítása, illetve a helyi energiahatékonyságot célzó intézkedések (pl. kályhacsere program, brikettáló szerkezetek beszerzésére és működtetése) bevezetése.

A teljes tanulmány ide kattintva érhető el!

Sajtkészítés, állattartás, önellátás - Rehabilitációs farm a Baráthegyen

Vidéken is építünk - II. fejezet

A Miskolc külterületi részére épült Baráthegy tetején álló Majorságba kanyargós út vezet fel a városból. A Szimbiózis Alapítvány által üzemeltetett major már tizenöt éve rehabilitációs farmként működik, változatos tevékenységekkel:: kertészet mellett állattartás és sajtkészítés is zajlik a közel öt hektáros birtokon. A dombtetőre épült, fehérre meszelt épületeket kövezett utak kötik össze, az eligazítást pedig táblák is segítik a területen, ahol ugyanúgy megtalálható a sajtkészítő üzem, mint a kézműves műhely, a kültéri kemence és a fogyatékkal élők számára kialakított lakóépületek. Az épített környezetet pedig művelésre alkalmas föld veszi körül.

lakootthon_szimbiozis.jpg

“A kertészetben egy üvegház üzemel, de tervezünk egy fűthető palántázó részleget is, továbbá új fóliasátrak építését és termesztésbe vonását is. Az üvegházban és a kapcsolódó kiskertben elsősorban a főzőkonyhánk számára termesztünk alapanyagokat, de van egy kis fűszernövény kertünk is.” - meséli Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány vezetője. -  
“A majorban több mint  száz gyümölcsfa található, főleg alma, szilva, körte, dió, de van néhány meggy, cseresznye sőt kiwi és fügefa is. A málna és szederbokrok mellett számos virágágyásról, dísznövényről és sziklakertekről is gondoskodnia kell az itt dolgozó fogyatékossággal élőknek. A kertészethez tartozik még több kisebb parcella kaszáló is, ahol állataink számára állítjuk elő télire a szénát.”

szimbiozis_kert.jpg

A Majorságban ugyanis a konyhakert mellett állattartó gazdálkodás is folyik. Az itt élők többféle háziállatot nevelnek és tenyésztenek: ló, szamár, kecske, nyúl, baromfi is él az udvarban. Ezekkel az állatokkal több, az otthonban és nappali ellátásban élő fogyatékos fiatal közvetlen, napi szintű kapcsolatban van, napi munkájuk az állatokhoz kapcsolódó feladatokból adódik. Az állattartás mellett az alapítványnak saját sajtműhelye is van, és a kecsketejből készült környékbeli piacokon, kisebb boltokban árusítják.

szimbiozis_sajt.jpg

Téglából otthon - együttműködik a Szimbiózis és a Habitat

A Szimbiózis Alapítvány és a Habitat for Humanity Magyarország közös partnersége már hosszú éves múltra tekint vissza. Korábbban egy támfalat és vízelvezető rendszert építettünk ki közösen, a második évben pedig egy teraszt alakítottunk át közösségi helyiséggé. Együttműködésünk korábbi állomása a tavaly februárban is megmutatkozott, akkor a Szent Mihály Ház építésében vettünk részt tanácsadással és tárgyi adományokkal.  Erről itt írtunk bővebben...

Partnerségünk az idei évben vett új lendületet, amikor a hat fogyatékkal élő fiatal számára otthont jelentő „Fűzfás Házat” a növekvő igényeknek megfelelve az Alapítvány bővíteni kezdte a tavalyi év végén.

fuzfas_haz.jpeg

Ekkor került képbe újra a Habitat, illetve partnere a Wienerberger és a Tondach, amely a közös programon keresztül országszerte támogat fogyatékkal élőkkel, idősekkel, vagy hátrányosabb településen élő fiatalokkal foglalkozó szervezeteket építőanyag adományokkal.

szimbiozis_adomany.jpg

Az udvarán álló öreg fűzfáról elnevezett lakóépület kibővítése egy plusz épületrész építésével kezdődött meg novemberben, januárra pedig már álltak is a falak, illetve elkészült a tetőszerkezet, amire cserepek is kerültek. A bővítéssel az eredetileg hat lakóegységű otthon egészen tizenkét főre bővül, a korábbi szobák egybenyitásával pedig egy nagyobb közösségi tér jön létre a nyár elejére tervezett átadásig.

A cikket folyamatosan frissítjük az építkezési munkálatok előrehaladtával...

A Wienerberger és a Tondach a Habitat for Humanity Magyarországgal közös partnersége keretében a Fűzfás Ház bővítését összesen 3760 darab téglával és áthidalókkal, illetve 4457 cseréppel és kiegészítőkkel támogatta, összesen 873135 forint értékben.