A Habitat for Humanity Magyarország lakhatási kérdésekkel foglalkozó blogja

Otthont mindenkinek!

Nemesi kúriából termelőszövetkezet, majd rehabilitációs otthon

Vidéken is építünk - I. fejezet

2018. március 06. - Habitat for Humanity Magyarország


Az idén nagykorúvá váló, tizennyolc éve alakult Egyenlő Esélyekért Alapítvány mára hat lakóotthonában összesen száztizenegy fogyatékkal élő embernek ad otthont. Ezek az otthonok a lakók különböző igényeinek megfelelően igen széles körű szolgáltatásokkal rendelkeznek. A legtöbb figyelmet igénylő ügyfelek az orvosokkal és nővérekkel támogatott teljeskörű ellátást kínáló otthonokban élnek, amelyekben az alapítvány lehetőséget biztosít pszichológiai ellátásra, gyógypedagógiai készségfejlesztésre és különböző terápiákra.
A hagyományos módszerek mellett az ügyfeleknek és családtagjaiknak szabadidős programokra is alkalmuk nyílik, az alapítvány ugyanis rendszeresen szervez közös színházi és zenei foglalkozásokat, kirándulásokat és sportprogramokat.

eea2.jpg

Az intézmény nagy hangsúlyt fektet az integrációra és a munkaterápiára is. A lakók jó része napközben az Összefogás az Egyenlő esélyekért Np. Kh. Kft-nél dolgozik. Ezen a munkahelyen a lakók különböző műhelyekben, napi 4-8 órában vesznek részt a rehabilitációs célú foglalkoztatásban munkavállalóként. A Kft. több fajta munkalehetőséget biztosít megváltozott munkaképességű, fogyatékos személyek részére. Vannak szakképzettséget nem igénylő, betanított munkák (pl. dísztasak ragasztás, termék csomagolás, takarítás stb.), vannak végzettséget igénylő munkák (pl. irodai adminisztráció, informatika, szőnyegszövés, varrodai munkák stb.).

eea1.jpeg

A Bicskey kúria új élete

A folyamatos fejlődést kereső, nyitott és innovatív szemléletű vezetők a tavalyi év végén egy régi álmuk megvalósításába kezdtek bele, ami a mezőgazdasági tevékenységgel összekötött lakóotthonok létrehozása volt. Egy bentlakó ügyfelük kapcsolatain keresztül a megvalósítás helyszínének Tápióbicskét választották.

Tápióbicskén a hajdani Bicskey nemesi család birtokán még ma is őrzi a család emlékét a klasszicista stílusban épült kúria. A két szárnyas, felújításra szoruló villát a szocializmus alatt termelőszövetkezetként hasznosították az épületet körülölelő földekkel együtt, majd magántulajdonba került. Az évek alatt romlásnak indult kúriára és birtokra az Alapítvány pár éve figyelt fel, majd önerőből, illetve pályázati segítséggel nekilátott a terület rehabilitációjának. Így kerültek kapcsolatba a Habitat for Humanity Magyarországgal is, illetve partnerünkkel a Wienerbergerrel és a Tondach-hal, akik építőanyag adománnyal segítik jelenleg is az építkezést.

kuria.jpg

A területre érkezve sárral és hóval borított udvar, munkagépek és építőanyag halmok fogadnak minket. A latyakos idő ellenére az összkép rendezett, letisztult a birtokon. Látogatásunkkor az építkezési folyamatok már egészen előrehaladott állapotban vannak, konkrét épületek bontakoznak ki előttünk.

bicske1.jpg

A kúria még felújítás alatt áll, egy aljzaterősítést, hőszigetelést és szerkezetmegerősítést kap majd a munkafolyamatok során, az építési csapat célja mindenképpen az épület megmentése és állapotának megóvása. Az egykori kúria, majd termelőszövetkezet egészen új funkciót lát majd el, két szárnyában kétszer hat fő, összesen tizenkét fogyatékkal élő fiatal lakóegysége kerül kialakításra, középen pedig konyha és közösségi tér kap helyet.

bicske2.jpg

Az igazán nagy munka azonban nem a felújítás, az adományoknak is köszönhetően két teljesen új, téglafalú lakóotthon is épül, ahová kétszer hat lakóegységet álmodtak meg a tervezők, így az Alapítvány mindösszesen 24 fogyatékos fiatalnak nyújt majd elhelyezést.

 bicske3.jpg

A házak falai már állnak is, az első épület majd üvegfallal határolt, déli fekvésű nappalijába egyelőre egy fóliafüggönyt elhúzva lépünk be. A helyiségbe érve rögtön értelmet nyer a déli kialakítás, napfényes, meleg és tágas szobabelső fogad, persze egyelőre betonkeverővel és cementeszsákokkal. Az építkezés vezetője büszkén mutatja a jövőbeni lakóegységeket, amelyekhez zuhanyzóval, toalettel felszerelt saját fürdőszoba is jár majd.

bicske4.jpg

Rögtön feltűnik, hogy mindenki milyen tisztelettel és szépen beszél a jövőbeni beköltözőkről, akiknek a legkisebb apróságokig megtervezték, hogyan lesz ergonomikus, magas színvonalon kivitelezett az életterük. A szobákban egyelőre munkások dolgoznak, a falakra vakolat, a tetőszerkezetre pedig a már meglévő hőszigetelés mellett cserepek kerülnek.


bicske5.jpg

Az otthonokba költöző, összesen 24 fiatal egy olyan komplex fejlesztési programba kapcsolódik majd be, aminek keretében mentorok segítségével a birtokhoz tartozó földek megművelésével, zöldség-, és gyümölcstermesztéssel foglalkoznak majd - meséli Szekeres Erzsébet, az Alapítvány képviselője, az ötlet megálmodója.

Bár a munkálatok még korántsem értek véget, annak biztos tudatában indulunk vissza az építkezésről, hogy az ide költözők jó kezekben lesznek...

A cikket folyamatosan frissítjük az építkezési munkálatok előrehaladtával...

A Wienerberger és a Tondach a Habitat for Humanity Magyarországgal közös partnersége keretében az Egyenlő Esélyekért Alapítványt összesen 24.278 darab téglával és áthidalókkal, illetve 46.124 darab cseréppel és kiegészítőkkel támogatta nettó 8 063 087 forint értékben.

Ma már saját lakásában zenélhet József

A fűtött, meleg otthonában gyógyul megfázásából József, amikor pár hónappal lakása felújítása után meglátogatjuk. A tea a tűzhelyen forr a konyhában, a tűzifa pedig bekészítve az udvaron, miközben beszélgetünk. Évtizedeket küzdött lakhatási problémákkal József, a Habitat for Humanity segítségével azonban mára ismét biztos fedél van a feje felett.

jo_zsef_laka_sban_do_nte_s.jpg

A zene mindig is meghatározó volt

Kisgyerek kora óta zenél, a gitározás és az ének az egész életében meghatározó szerepet játszott. Azt meséli, hogy több híres zenész is nála kezdett gitározni, a katonaságnál pedig az első dolga egy zenekar alapítása volt. József az általános iskola után a Mecseki Szénbánya Kohászati Üzemében dolgozott, majd a vendéglátóiparban helyezkedett el zenészként: éttermekben, rendezvényeken gitározott és énekelt. A rendszerváltás után azonban szép lassan megszűntek a munkalehetőségei, így az építőiparban dolgozott segédmunkásként.

Húsz évig élt élettársi kapcsolatban, a lakás a párja nevén volt. Közös gyermekük nem született, a hölgy korábbi házasságából való fiát nevelték együtt szeretetben, egyetértésben. Élettársa 2010-ben bekövetkezett halála nagyon megviselte Józsefet, ráadásul a lakást is el kellett hagynia. Ezután többnyire az utcán élt, illetve az újpesti MÁV állomás egy elhagyatott épületében húzta meg magát. Miután azt az épületet lezárták, rövid ideig különböző szállókon lakott, de sehol sem töltött hosszabb időt.

kicsi_jozsef_zene.jpg

Végre rátalált a szerencse

A Habitat for Humanity „Elsőként lakhatást!” című programjával lett újra biztos otthona. Az önkormányzattól kapott szociális bérlakást a szervezet önkéntesei kifestették, a fürdőszobába adományokból új mosógép és bojler került. A konyhában a régi konyhaszekrényt újra cserélték, új villanytűzhelyet kötöttek be és egy kályha is a felújítás része volt.

József azt mondja, szeret új otthonában élni, szabadidejében legszívesebben a tévét nézi. A műsorújságot minden héten megveszi, hogy tudja, mikor, melyik filmet adják. Behúzódik a takaró alá, mi pedig elköszönünk tőle, a tévében kezdődik egy kedvelt régi magyar film.

“Nagyon nagy itt a nyugalom” - meséli Irma felújított lakásában ülve

„Az lesz az első dolgom az új lakásban, hogy főzök egy jót és egy jó nagyot alszom” – mondta Irma, amikor elkészült új otthona a Habitat for Humanity segítségével és végre beköltözhetett a felújított lakásba.

Hosszú út áll Irma mögött. Még a kilencvenes évek elején érkezett a fővárosba vidékről, egy ismerőse ajánlására jött szerencsét próbálni. Sajnos a kinézett sörgyári állást betöltötték, mire felért a fővárosba, de itt maradt és nem sokára munkát kapott egy húsipari üzemben. Azóta dolgozott szociális otthonban is, jelenleg pedig egy budapesti kerület közterület felügyeletének munkatársa.

irma_lakas_a_llo.jpg

Küzdelem a lakhatásért

Egyedülálló nőként lakhatását nem tudta rendezni az évek alatt. Miután felkerült a fővárosba, volt, hogy hajléktalanszállón aludt, de lakott erdőben, faházban és sátorban is. Elmondása szerint szerencsés, hogy az emberek mindig segítettek neki.

2010-ben aztán rátalált a boldogság és az akkori párjával vettek ki egy albérletet. Az élettárs kezdetben gondoskodó volt, ám egy idő után rákapott az alkoholra, majd munkahelyét otthagyta és Irmával is megromlott a kapcsolata. Irmát 2015-ben súlyos betegséggel műtötték és hónapokat lábadozott a kórházban és a közös albérletben. Nem sokkal később az élettársával megbomlott a viszonya és nem maradhatott a lakásban.

Nem adta fel, amint tehette, munkát vállalt, és az elhagyott Novák-piac egyik romos épületében húzta meg magát. Ismerősei segítségével tudott a közelmúltban is a körülményekhez képest elfogadható helyen aludni, egy cég telephelyén, az udvar hátsó részében lévő bódéban töltötte az éjszakáit, mielőtt találkozott volna a Habitat for Humanity csapatával.

Nyugalom, biztonság, új élet

Néhány hónappal az önkormányzattól kapott bérlakás felújítás után látogattuk meg. Kedvenc foteljében fogadott minket, a háttérben szólt a rádió, retro számokat jatszanak az egyik adón. Irma arról mesélt, hogy vett egy nagy kacsát a piacon, és azt fogja kollégáinak megfőzni, akik a hétvégén meglátogatják. Szemmel láthatóan jól berendezkedett, mint mondja is, szeret itt lakni.

irma_mosolygo_s_fotel.jpg

A lakás nagyon romos állapotban volt, amikor a Habitat for Humanity csapata először járt ott. A falról sok helyen teljesen lepergett a vakolat, a téglák csupaszok, a nyílászárók régi, huzatosak voltak. A felújítás során az önkéntesek leverték először a régi csempét és új bojlert, mosógépet szereltek fel a fürdőszobában. A nappaliban leszedték a régi, málló vakolatot és helyette új gipszkarton burkolat, valamint hőszigetelő réteg került. Megújult a padló, új nyílászárók kerültek a lakásba és a bejárati ajtót is egy modern, biztonságos típusra cserélték.

Rá se lehetett ismerni a lakásra a felújítás után, Irma maga is mindvégig tevékenyen részt vett a renoválásban. Tavaly ősszel költözött be a váci úti lakásba és azóta élvezi a csendet, az otthonosság nyugodt érzését. “Nagyon nagy itt a nyugalom” – meséli mosolyogva a fotelben ülve. A beilleszkedése is sikeres volt. Mint mondja, gyakran összejár a szomszédokkal beszélgetni.

image3_3_1.JPG

“Rengeteget kaptam a részvételtől.. ” - Bemutatkozik a MetLife és Habitat partnerség

Ha kell, falakat bontanak, süteményt sütnek vagy tíz kilométert futnak egy jó ügyért - idén második éve működik együtt a MetLife és a Habitat for Humanity Magyarország. A partnerség eddig az első önkéntes napok kalapácsütéseitől a jótékonysági sütisütésen át egészen az idei október SPAR Maratonon részvételig tartott, ahol több mint nyolcvan Metlife futó teljesítette a 10 kilométeres távot a rászoruló családok lakhatáshoz jutásáért. Az együttműködés részleteit, illetve az önkéntesek élményeit egy cikkbe gyűjtöttük.
metlife_2016.jpg

A tavalyi évben egy önkéntes nappal indult a partnerség a MetLife biztosító  és a Habitat for Humanity Magyarország között. A társaság munkatársai akkor két lakást, köztük egy egyedülálló hajléktalan asszony, Lívia zuglói lakását segítettek felújítani.

dori2.jpg

“Csak remélni tudom, hogy segítettem és nem hátráltató tényezője voltam a munkáknak. Mondjuk úgy, hogy festésből, falcsiszolásból, glettelésből, sőt még gipszkartonozásból is kivettem a részem.  Legjobban eddig a glettelést élveztem, viszont idén elhatároztam, hogy addig nem nyugszom, míg a Habitatnak köszönhetően meg nem tanulok csempézni, járólapozni." - mondta el a felújításban részt vevő Tomcsa Dóri, a MetLife munkatársa, majd hozzátette: “Azt szeretem az önkéntes munkában a legjobban, hogy én is adhatok valamit a „közösségnek”, segíthetek embereknek, láthatom a két kezem, a kezeink munkájának a gyümölcsét. Ezen felül magam is rengeteget kapok a programokban való részvételtől: megismerhetek sok érdekes és értékes embert, a kőműves munka alapjait sajátíthatom el.



A programban résztvevő, korábban hajléktalan Lívia az idei év elején be is tudott költözni új otthonába, azóta a környéken kapott munkát és be is rendezkedett a MetLife segítségének is köszönhetően. A nyári építkezéseket egy adventi jótékonysági süteményvásár követte, ezúttal már a MetLife irodaházban. A karácsonyhoz közeli eseményre a munkatársak többek közt zserbóval, csokitortával és pozsonyi kiflivel készültek, így nem is csoda, hogy majdnem minden elfogyott a nap végére. 

sutisutes.JPG

. A sütemények árából befolyt összeg pedig a Habitat munkáját segítette....

sutisutes2.JPG

Az első év lendülete idén még tovább fokozódott, harminc önkéntes dolgozott velünk az építkezéseken ebben az évben.  Ezúttal egy egyedülálló anyukának és két gyermekének segítettek méltó otthonhoz jutni, akik idén októberben be is költözhettek a teljes körűen felújított lakásba. A csapat először főleg a bontási munkákkal járó építési törmelék elhordásában, a padlózat teljes szigetelésében, illetve a lebontott falak gipszkartonból való újraépítésében vette ki a részét. A közel öt hetet átfogó  önkéntesnapok közül a harmadik már a nyári forróságban telt, ekkor fürdőszoba csempézés és vízszigetelés várt a kitartó résztvevőkre. Az önkéntességen túl a MetLife pénzbeli támogatása 2017-ben további két lakás felújítását tette lehetővé.
kozoskep.jpg

A forró nyarat aktív őszi felkészülés követte, több mint 80 jótékonysági futó állt rajthoz az őszi SPAR Maratonon, akik mind a MetLife munkatársai közül kerültek ki. A futók már nyár végén megkezdték a felkészülést az októberi futóversenyre, amin 10 kilometeres távot teljesítettek. A felkészülés mellett a csapat tagjai egy online felületen gyűjtöttek adományokat barátaiktól, családjukól és ismerőseiktől. A futókat arról kérdeztük, mi motiválta őket a részvételben.

regenyi_gabor.jpg“ Korábban részt vettem egy lakás felújításában, amit egy fiatal anyuka kapott két gyerekkel. Az átadásról készült fénykép, amin gyerekek földöntúli örömét lehetett látni, ösztönzött arra, hogy jótékonysági futás formájában is segítsek további családokon és gyerekeken. Fontosnak tartom, hogy ne csak egyszeri támogatásban, hanem egy folyamatban gondolkodjunk és cselekedjünk.” - mondta el Regényi Gábor, a kampány egyik lelkes résztvevője, a MetLife munkatársa. “Nekem ez a futás a közösség erejét mutatta meg, ahogy napról napra gyűltek az adományok. Illetve azt a sikert, hogy az én felhívásom alapján barátaim, családtagjaim is adományoztak.” - összegezte 

 A futóverseny napja egy különösen forró októberi hétvégére esett, a MetLife és a Habitat  egymás mellett álló, saját sátorral képviselte magát a rendezvényen.

sator.jpg

A szurkolótábor lelkes Habitat munkatársakból és önkéntesekből, illetve barátokból és családtagokból állt. Sőt a csapatot erősítette egy kutya és egy tigris is.
futo_tigris.jpg

A 10 kilométeres távot mindenki a maga tempójában teljesítette, volt, aki a közös futás nélkül nem is nevezett volna a versenyre.

ivasko_gabi.jpg

 “Nem először futottam jó ügyért, de most sokkal motiváltabb voltam, mivel csapatban futottunk egy cél érdekében. Sőt, az is valószínű, hogy csak öncélból nem is neveztem volna a futóversenyre. Szuper volt a hangulat, az összetartozás élménye és a magam határait is feszegettem ezzel a távval.” - mesélte el tapasztalatait Ivaskó Gabriella, a MetLife jótékonysági futója.

 

 

 

Az együttműködés alapját képező felújítási munkákból, sőt a jótékonysági futásból is kivette a részét a MetLife Magyarország vezérigazgatója, Dr. Zolnay Judit, aki így értékelte a partnerséget:

judit_zolnay.jpgA MetLife Alapítvány világszerte támogat hátrányos helyzetűek életminőségének, és esélyeinek javítására irányuló tevékenységeket. A Habitat for Humanity Alapítvánnyal világszerte második éve működik együtt a vállalat a Közösségi Összefogás Hete elnevezésű program keretében. A magyarországi vállalat számára kiemelten fontos, hogy mindezt a munkatársak aktív bevonásával tegye, és folyamatosan lehetőséget biztosítson számukra közösségi projektekben való önkéntes részvételre. Büszke vagyok minden munkatársamra, akik ha jótékonysági felhívás érkezik, egyként támogatják egymást a jó cél megvalósulása érdekében.  Nagy öröm számomra, hogy mi is hozzájárulhattunk újabb szociális bérlakások felújításához, és idén további három család töltheti méltó körülmények között új otthonukban a karácsonyt. Szívből gratulálok a Habitat for Humanity Alapítvány következetes és kitartó munkájához!

 
Az idei év a végéhez közeledik, azonban a partnerség nem ér véget, jövőre újra együtt segít a rászorulóknak otthont teremteni a két szervezet.

„A rászoruló emberek szinte csodaként élik meg az önzetlen segítséget…” – önkéntes koordinátorunk gondolatai az Önkéntesség Világnapján

hung-14-19141-em.jpg

 

Néhány hónappal ezelőtt botlottam bele egy cikkbe, amely a rövid távú (1-2 hetes) nemzetközi önkéntesprogramok* hatékonyságát és őszinteségét kérdőjelezte meg. A cikk olyan nemzetközi önkéntesprogramokról ír, amelyek keretében nyugati (jellemzően észak-amerikai) önkéntesek saját költségükön egy távoli országba utaznak, hogy ott 1-2 hetet önkéntesmunkával töltsenek. A Habitat for Humanity Global Village ("Világfalu") nevű nemzetközi önkéntesprogramja is ilyen.

Egy ilyen önkéntesprogram koordinátoraként nem csak becsületbeli ügynek éreztem, hogy reagáljak rá, de a tapasztalataim és –a rövid távú önkéntesség mellett szóló– érveim is hangosan kiabáltak a fejemben, és kikívánkoztak. Akkor egy személyes Facebook posztban fogalmaztam meg őket; most, az Önkéntesek Nemzetközi Napján szeretném nagyobb körben is megosztani gondolataimat, és ünnepelni az önkéntességet!

Mélyen hiszek az önkéntességben. Közel 10 éve vezetem a Habitat for Humanity Magyarország önkéntesprogramját, amelyben nemzetközi és hazai önkéntesek vonunk be a munkánkba 1-1 hétre, vagy akár csak 1-1 napra; és magam is rendszeresen végzek önkéntes munkát. Habár az említett cikknek van néhány jogos felvetése, és egy fejlődő ország problémái más árnyalatot adhatnak ezeknek a felvetéseknek, mégis igazságtalannak tartom a szerző általános véleményét. Az önkéntesség értékes és csodálatra méltó dolog – legyen szó mindennapos segítségről, vagy akár csak évi néhány napról. Az alábbi pontokban tehát a cikk pontjaira reagálok.

 

  • HASZNOSSÁG. Az önkéntes tevékenység magától értetődően hasznos kell, hogy legyen. (Ha valamiért mégsem az, akkor a szervezet feladata újragondolni, miben van szüksége önkéntesek segítségére, vagy van-e egyáltalán).
    A cikk írója szerint a rövid távú önkéntesprogramok elsősorban az önkéntes számára jelentenek hasznos és fontos élményt. Ez azonban nem így van. Azok a rászoruló emberek, családok, akikkel mi és sok más civil szervezet dolgozik, sokszor szinte csodaként élik meg azt a kedvességet és önzetlen segítséget, amit az önkéntesektől kapnak. Megható látni, ahogy ezek a nehéz sorsú emberek lassan megnyílnak, és újra hinni tudnak a változásban – és önmagukban. Különösen nagy hálával és büszkeséggel tölti el őket, amikor nemzetközi önkéntesekkel dolgoznak együtt, hiszen ők sokszor a fél világot átutazzák, és költségeik kifizetésével anyagi áldozatot is hoznak, hogy segíthessenek egy számukra addig ismeretlen embernek. A támogatottak ezekből az élményekből rengeteg erőt merítenek, és ez gyakran segíti át őket a nehézségeken. Nem lehetünk ezért elég hálásak önkénteseinknek!

(A cikkben említett árvák esetében, akik sokszor kötődési problémákkal küzdenek, ez természetesen sokkal összetettebb kérdés.)

  • HATÁS. Egy önkéntesmunkával töltött hét nem fogja egy ország szociális problémáit megoldani – de a támogatott embernek vagy családnak segíthet az egész életét megváltoztatni! Tudom és látom, hogy így van. A Habitat önkéntesei, akik szociális bérlakások felújításában segítenek, egy új kezdet és a biztos háttér lehetőségét teremtik meg a beköltözők számára. Amíg a szervezet szakpolitikai csapata rendszerszintű változásokért dolgozik, hálásak vagyunk, hogy közvetlen segítséget tudunk nyújtani évi 10-15 ember számára. Hiszünk benne, hogy programunk példaértékű lehet a helyi és országos döntéshozók számára.

  • ÖNKÉNTES-TURIZMUS ("VOLUNTOURISM"). Erre nem is szeretnék sok szót fecsérelni. Borzasztóan sértőnek tartom a kifejezést, mert kétségbe vonja és becsmérli az önkéntesek segíteni akarását és szándékát – ezt pedig visszautasítom.

  • PÉNZ. Nem lenne-e hatékonyabb, ha ahelyett, hogy valaki kifizeti egy nemzetközi önkéntesprogram költségeit, hogy egy távoli országba utazzon és ott segítsen, ugyanazt az összeget adományként közvetlenül a szervezet munkájának támogatására fordítaná? Ezen a kérdésen magam is elgondolkodtam. De várjunk csak… Valóban ”átváltható” ez? Kevesen tehetik meg vagy döntenek úgy, hogy egy tengerentúli nyaralás árának megfelelő összeget adományozzanak. Az utazás és a segítségnyújtás azonban olyan élményt jelent, amire szívesen áldoz az önkéntes. Ebben a képletben pedig mindenki nyer. Ráadásul sok önkéntes, miután megismeri a szervezet munkáját, személyesen megtapasztalja, és életre szóló élményeket szerez, adományozóként támogatja tovább a szervezet munkáját.

  • FÜGGÉS. A fejlődő országok nemzetközi forrásoktól való függése a cikk releváns pontja, ami azonban a legtöbb európai ország és szervezet számára nem releváns.

  • SZAKKÉPZETT/KÉPZETLEN SEGÍTSÉG. Hát persze, hogy rémes ötlet - ahogy a cikk írja - „hozzá nem értő önkéntesekkel hasonlóan hozzá nem értő felügyelet alatt dolgozni”! Ez azonban nagyon egyszerűen megoldható probléma: a szervezet feladata és kötelessége olyan szakembereket alkalmazni, akiknek a segítségével az önkéntesek biztonságosan és hasznosan végezhetnek munkát. A Habitat építkezésein építésvezető irányításával dolgoznak az önkéntesek. Bizonyos szakterületek esetén (pl. egészségügy) a hozzá nem értés nyilvánvalóan olyan kockázatot jelenthet, ami miatt felelőtlenség is lenne a szervezet részéről önkéntesekkel dolgozni.

  • A NYUGATI MEGVÁLTÓ KOMPLEXUS ("WESTERN SAVIOR COMPLEX"). Oké, akkor még egyszer: ne becsméreljük az önkénteseket! A döntő többségük tisztában van a szervezet munkájában betöltött szerepével. Ha pedig az önkéntes nem végez valóban hasznos munkát, az a szervezet felelőssége. A mi feladatunk, hogy olyan munkába vonjuk be őket, amely valós segítséget jelent.

 

Szívből köszönöm minden önkéntesnek, aki elkötelezett egy számára fontos ügy mellett, és bizalmával és önkéntes munkájával támogatja valamely civil szervezet munkáját!

 

Írta: Scheili Renáta

Nagy családdal albérlőként: Timi és Lajos története III. rész

Tímea és Lajos évekig albérletről albérletre vándoroltak gyermekeikkel, majd más lehetőség hiányában családok átmeneti otthonába költöztek. Az ő otthonkeresési történetük végül jó véget ért a Habitat Második Esély programjának köszönhetően. Látogatásunkkor zsibongó gyerekek, biciklik és színes falak fogadtak minket.

Nyári hőségben érkeztünk a nagy családhoz látogatóba, a gyerekek a kis udvaron át biciklizve jönnek elénk a kapuba. A lakásba belépve tiszta, modern környezet fogad, Tímea pedig rögtön kávét főz az újonnan érkezett vendégeknek, Lajos éppen a munkahelyén van, így vele sajnos nem találkozunk.

konyha_fekvo_2.jpg

 A konyha szellős, világos, a frissen festett falakra besüt a napfény, az új függönyöket pedig szellő lobogtatja. Beszédbe elegyedünk a konyhaasztal körül, Tímea a napi feladatairól mesél nekünk és a volt átmeneti otthonuk munkatársának. A családot ugyanis a beköltözésük után egy évig a SZÉRA, Családok Átmeneti Otthona egyik munkatársa, Kata segíti a beilleszkedésben és a napi teendők intézésében.

A beszélgetés közben a család legidősebb lánya jön oda hozzánk, aki körbe is vezet minket a lakásban. A tágas nappaliban a gyerekek ruhái száradnak, a polcokon gyerekjátékok, a falakat pedig szent képek díszítik.

nappali1.jpg

A lányszoba rózsaszín, a nagylány büszkén mutatja az ajtóra és a szekrényre ragasztott családi képeket. Mivel idén kezdi az iskolát, így szobájába hamarosan íróasztal is kerül.

kepek_ajto_allo.jpg

A fiúk gyerekszobáját halványkék falakkal és a kék függönyökkel tették otthonossá, a nagy térben szerencsére kényelmesen elfér a három ágy.

fiuk_szobaja_allo.jpg

A látogatásunk a végéhez közeledik, még egy utolsó családi képre összehívjuk a gyerekeket a nagyszobába. Tornádóként robbannak be a nappaliba, de engedelmesen felülnek a kanapéra a kép kedvéért.

csalad_kanape1_1.jpg

Távonzásunkkor a nagyobbak biciklin, a legkisebb testvér pedig totyogva kísér ki minket a kapuhoz. Búcsúzás után még sokáig integetnek a kis kezek a kertkapu rácsai közül.
gyerekek_lakas_elott.jpg

A Habitat for Humanity Magyarország a XIV. kerület önkormányzatával, a Szociális Rehabilitációs Alapítvánnyal (SZÉRA), illetve a Saint-Gobain Initiatives Alapítvánnyal együttműködésben már harmadik éve segíti az albérlet piacról kiszorult családok saját lakáshoz jutását. Tavaly a szervezet Második Esély programja keretében összesen két család jutott bérleti joghoz. Számos család önhibáján kívül kerül olyan helyzetbe, hogy nem képes előteremteni a lakhatással járó költségeket. Ahhoz, hogy esélyük legyen egy élhető jövőre, megfizethető szociális bérlakásra van szükségük. Nekik is jár egy második esély.

A Habitat for Humanity Magyarország munkájáról bővebben a http://habitat.hu/ oldalon olvashatsz. 

Fotópályázat indult az otthontalanság bemutatására

telek3.png
Az otthon sokszínűségének, illetve hiányának bemutatására indított fotópályázatot a Habitat for Humanity Magyarország és a Phoo kortárs fotográfiai magazin. Az őszig tartó pályázati időszak alatt a szervezők olyan alkotásokat várnak, amelyek tematizálják a magyar lakhatási helyzetet, illetve a fotográfia eszközével jelenítenek meg történeteket, élethelyzeteket.

A Habitat for Humanity lakhatási szegénységgel foglalkozó, nemzetközi civil szervezet fotópályázatot indít az otthon sokszínűségének, illetve hiányának bemutatására. A beérkezett alkotásokból a szervezet az októberi Lakhatási Világnapra rendez fotókiállítást, amely a beérkezett alkotások legjobbjaiból válogatva a hazai lakhatási helyzetet mutatja be.

A civil szervezet Magyarországon rászoruló családok lakhatási körülményein javít,  kutatási és érdekképviseleti tevékenységet végez, hogy a lakhatási szegénység problémáira megfelelő szakpolitikai válaszok szülessenek.

A pályázat fotószakmai hátterét a Phoo kortárs fotográfiai magazin adja, amely az igényes látvány és a gondolatébresztő történetek bemutatását tűzte ki küldetésének a fotográfiában. A magazin korunk legfrissebb problémáira, társadalmi kérdéseire ad vizuális reflexiót, együtt a klasszikus, múltidéző értékekkel.

A kiírók 2017. július 24. és szeptember 4. között várják a fotókat és fotósorozatokat, amelyek a témához illeszkedve történeteket, illetve élethelyzeteket jelenítenek meg. A pályázat keretein belül összesen 30 kép kerül kiállításra az októberi Lakhatási Világnapon, illetve 7 pályázó részesül díjazásban. A díjakat a Habitat for Humanity Magyarország mellett a Phoo kortárs fotográfiai magazin és az ArtWork webáruház és fotólabor biztosítja.

A pályázat részletei a hon-vagy.hu oldalon olvashatóak!

A kormány előtt a Habitat javaslatcsomagja

Öt és félezer ember támogatta aláírásával a Habitat for Humanity online petícióját, amely átfogó kormányzati reformot sürget a hazai bérlakásszektor rendbetételére. Az ezzel kapcsolatban kidolgozott szakmai javaslatcsomagját a Habitat a napokban mutatta be a kormányzat képviselőinek.

slide_04_2_fw.png

A hazai bérlakásszektor súlyos problémákkal küzd, amelyek több mint 600 000 ember lakhatását érintik Magyarországon. A néhány év alatt másfél-kétszeresére emelkedett albérletárak és a megfelelő jogi védőháló hiánya kiszolgáltatottá teszi a bérlőket, de a lakástulajdonosok helyzete sem ideális. A kormány jelentős összegekkel támogatja a saját tulajdonú lakás szerzését, pedig az nagyon sokak számára a támogatások ellenére sem elérhető. A Habitat for Humanity úgy véli, hogy a bérlakásszektor problémái és ezek megoldási lehetőségei nem kapnak a jelentőségüknek megfelelő szakpolitikai figyelmet, ami komoly társadalmi és gazdasági következményekkel jár. Ezért indította a szervezet petíciós kampányát.

„A Habitat az elmúlt hónapokban egy olyan koncepció kialakításán dolgozott, amely azok számára teremthet biztos és megfizethető otthont, akiknek az élethelyzete a jelenlegi állami támogatások rendszere mellett sem teszi lehetővé a lakástulajdon-szerzést, és akik számára a bérlakás nyújthat megoldást.” – mondta Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity ügyvezető igazgatója.

A június végéig több mint 5500 aláírást gyűjtő petíció három irányelv mentén javasol megoldást a hazai bérlakáshelyzet problémáira. Egyrészt a lakásbérlők és -kiadók biztonságát növelné jogaik és kötelességeik pontosabb törvényi meghatározásával, a viták rendezésének megfizethetővé, gyorssá és hatékonnyá tételével. Másrészt új adózási szabályokkal ösztönözné a lakástulajdonosokat a hosszú távú és megfizethető árú lakáskiadásra. Mindemellett pedig nonprofit lakástársaságok és lakásszövetkezetek megalakítását és kormányzati támogatását sürgeti, hogy a piaci áron lakást bérelni nem tudók is megfizethető otthonhoz jussanak. Javaslataival a Habitat megkereste az illetékes szerveket annak érdekében, hogy a kormány képviselőivel diskurzust kezdeményezzen.

"A petíció mögött egy részletes háttértanulmány áll, amely elemzi a magyarországi bérlakásszektor helyzetét és nemzetközi példákból merítve, a hazai sajátosságok figyelembe vételével ad megoldási javaslatokat. Ezt vitattuk meg ma a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékeseivel. Reméljük, hogy a javaslataink beépülnek a magyarországi lakáspolitikai eszköztárba" - hangsúlyozta Kőszeghy Lea, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai munkatársa.

Az ügy tehát végre a kormány asztalán.

„Nagyon köszönjük a petíciót aláíróknak, hogy az ügy mellé álltak, ez méltó jele annak, hogy a probléma valós, sokakat érint, és megoldásokra vár. Hisszük, hogy az alapos szakmai háttérmunka, valamint a Habitat lakhatási területen szerzett több évtizedes nemzetközi segítő tapasztalata elég érv lesz ahhoz, hogy a kormány ténylegesen foglalkozzon a javaslatcsomagunkkal.” – jegyezte meg Szegfalvi Zsolt.

Az 5500 aláírással támogatott petíció mostani leadását egy szakmai beszélgetés előzte meg június közepén, ahol a Habitat szervezésében a szektor legégetőbb problémáit és megoldási lehetőségeit is megvitatták a résztvevők. Ősztől további egyeztetések következnek, a szervezet igyekszik napirenden tartani a bérlakásszektor ügyét.

Leszakadó régiókra, tarthatatlan lakáspiaci helyzetre figyelmeztetnek a szakértők

A legszegényebb réteg van kiszolgáltatva leginkább a jelenlegi, szabályozatlan bérlakáspiaci körülményeknek, a több százezer embert érintő helyzet pedig teljes régiók leszakadásához, sőt törvényen kívüli állapothoz is vezet – derült ki az ingatlanjogászokat és kutatókat tömörítő kerekasztal beszélgetésen, amelyet a Habitat for Humanity Magyarország tartott a napokban.

Lakhatási és jogi szakértők bevonásával zajlott tegnap az a beszélgetés, amit a Habitat for Humanity Magyarország a több mint félmillió embernek otthont adó albérletekről, illetve a hazai lakáspiaci helyzetről rendeztek a budapesti Impact Hub-ban. A rendezvényen többek közt arról is szó esett, hogy a hazai albérletek drágák és nem biztosítanak hosszú távú lakhatást a bérlők számára.

panel1.jpg

“A hazai bérlakásszektor súlyos problémákkal küzd, amelyek több mint 600 000 ember lakhatását érintik Magyarországon. A néhány év alatt másfél-kétszeresére emelkedett albérletárak és a megfelelő jogi védőháló hiánya kiszolgáltatottá teszi a bérlőket, de a lakástulajdonosok helyzete sem ideális” mondta el megnyitó beszédében Szegfalvi Zsolt a Habitat for Humanity ügyvezető igazgatója, majd hozzátette: - “A kormány jelentős összegekkel támogatja a saját tulajdonú - főleg újépítésű - lakások vásárlását, miközben ez a lakhatási forma nagyon sokak számára a támogatások ellenére sem elérhető. Úgy gondoljuk, hogy a bérlakásszektor problémái és ezek megoldási lehetőségei nem kapnak a jelentőségüknek megfelelő figyelmet a kormány részéről, ami komoly társadalmi és gazdasági következményekkel jár.”

Elavult lakástörvény, kaotikus bérlakásszektor

“A hazai Lakástörvény  1993-ban lépett érvénybe és annak ellenére, hogy már a rendszerváltás után született, sajnos nem ad válaszokat a mai piacgazdasági viszonyokra. Alapvetően a Lakástörvény a Polgári törvénykönyvet egészíti ki. A Polgári törvénykönyv részleteiben nem tudja szabályozni a lakhatás jogi helyzetét, hiszen az erőegyensúlyból indul ki. Ezzel szemben a kiadó és a bérlő viszonya nem egyensúlyi. A bérbeadó jogait legtöbb esetben, például egy felmondás során nem szükséges annyira védeni, mint a bérlőét.” - összegezte a hazai helyzetet Dr. Babus Gábor, a Baker&McKenzie ügyvédi iroda ingatlanjogásza.- Ugyanúgy, ahogy a munka törvénykönyve is máshogy szabályozza a munkáltató és a munkavállaló jogait, ugyanígy lehetne a bérlő és a kiadó viszonyát is szabályozni.”

csaba_gabor.jpgJelinek Csaba a hazai bérlakásszektor társadalmi hatásairól, kutatásainak eredményeiről mesélt a közönségnek.

“Az 1990-es évek óta nincs itthon egységes lakáskoncepció, illetve lakhatáshoz rendelt minisztérium.” - ismertette Jelinek Csaba, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont városkutatója. “Napjainkban a közpoltika ad hoc szabályoz, illetve leginkább a magántulajdon szerzését és a tehetősebb rétegeket támogatja” - tette hozzá.

A devizaválság és a külföldi diákok is hozzájárulnak az áremelkedéshez

Itthon még régiósan is nagy arányú azoknak a piaci bérlakásban bérlőknek az aránya, akik jövedelmük több mint 40%-át költik lakhatásra. Míg Ausztriában ez az arány csupán 15% körüli, addig itthon ez az arány majdnem 40%, mondta el a rendezvényen Kováts Bence, a Habitat for Humanity Magyarország kutatója.

“Az áremelkedés egyrészt keresleti tényezőkkel, az Airbnb elterjedésével, illetve turizmussal magyarázható, de ide tartozik a külföldi diákok megjelenése a piacon, akik a hazai egyetemeken folytatott tanulmányaik alatt élnek Budapesten, illetve a vidéki nagyvárosokban.  Fontos tényezők még a deviza válságban lakhatásukat vesztett emberek, akik bérlőként szintén nagy arányban vennének ki lakásokat. A kínálati tényezők között fontos látni, hogy a válság miatt az elmúlt évtizedekben nem volt rá példa, hogy ennyire kevés lakás épüljön Magyarországon, mint 2008-tól napjainkig. Ezek a keresleti és kínálati tényezők vezettek oda, hogy Budapesten kétszeresére, vidéken pedig másfélszeresére emelkedtek az albérletárak az elmúlt években”  - foglalta össze Jelinek Csaba.

Ezért nem jelentenek megoldást az önkormányzati bérlakások

“Napjainkban 3% önkormányzati tulajdonú bérlakás van a piacon, ami országosan 123 ezer, Budapesten pedig 44 ezer bérlakást jelent. Ezek azonban jórészt nagyon rossz állapotú ingatlanok, amelyek felújítását nem engedhetik meg maguknak az önkormányzatok. Ehelyett általában két stratégia mentén hasznosítják őket. Az egyik lehetőség a lakóépületek lakhatatlanná nyilvánítása, lebontása, majd a terület hasznosítása, illetve megoldás még a lakások eladása. Azon kevés esetben, amikor pedig, amikor kiadásra kerülnek, akkor sajnos sokszor hallani, hogy nem a szegények, hanem a hatalomhoz közel állók részesülnek a jobb állapotú lakásokból.”- egészítette ki Jelinek Csaba.

A kialakult helyzet uzsorások hálójába hajtja a legszegényebbeket

“A jelenlegi helyzet  más országokkal összehasonlítva egy rugalmatlan munkaerőpiacot eredményez . Egy példán keresztül bemutatva a helyzetet: ha valaki Miskolcon elveszti a munkáját, de Sopronban lenne lehetősége dolgozni, az a lakhatási helyzetből adódóan sokkal nehezebben megugorható léc, mint más országokban. A magyar lakosság kilencven százaléka magántulajdonban lakik, amitől nagyon nehéz megválni. Ebből adódik az is, hogy a térbeli egyenlőtlenségek erősödnek, teljes régiók szakadnak le például Kelet-Magyarországon.

A lakásárak, illetve albérletárak pedig erre a helyzetre erősítenek rá, ördögi kört teremtve, amiből egyelőre nincs kiút.” - mondta el Jelinek Csaba. “A lakáshierarchia alján pedig a kialakult helyzetből adódóan megjelenik a lakásuzsora. A legszegényebb rétegeknek 20-40 ezer forintokért adnak ki lakhatási célra erre teljesen alkalmatlan zugokat, sokszor összekapcsolva a kiadást az uzsorakamattal is. Ebből is látszik, hogy a jelenlegi albérletpiaci helyzet, olyan társadalmi és térbeli szituációkat teremt, amelyekkel az önkormányzatok nem tudnak mit kezdeni. A helyzet az, hogy elindulunk egy szűknek tűnő problémából, vagyis az albérletpiac szabályozatlanságából, és oda jutunk, hogy elkezdenek termelődni olyan városi terek, ahol az állam már nem tud jelen lenni és rengeteg olyan probléma lesz, amit később nagyon nehéz megoldani. Az ilyen régiókba, helyzetekbe születő gyermekek sorsa pedig megpecsételődik.”- összegezte a kutató.
panel2.jpgBence, a Habitat for Humanity Magyarország munkatársa a Feketelakás petíció három pontos javaslatcsomagját ismertette.

A fenti helyzet megoldására indította a Habitat for Humanity Magyarország a #feketelakas kampányát. Az online elérhető petíció három irányelv mentén javasol megoldást a hazai bérlakáshelyzet problémáira. A lakásbérlők és -kiadók nagyobb biztonságát jogaik és kötelességeik pontos törvényi meghatározásával, a viták rendezésének megfizethetővé, gyorssá és hatékonnyá tételével, a felek jobb tájékoztatásával, valamint az ügyletek legális keretekbe foglalásának ösztönzésével biztosítaná. Új adózási szabályokkal javítaná az albérletek megfizethetőségét. A lakhatási szempontból legmegfizethetetlenebb nagyvárosokban a hosszú távú (minimum 3 éves), alacsony árú lakáskiadást adómentessé tenné a kiadók számára, ezzel ösztönözve a tulajdonosokat az ilyen jellegű kiadásra. A szervezet további megoldási javaslata a nonprofit lakástársaságok létrehozása. A nonprofit lakástársaságok, lakásszövetkezetek a tervezet szerint a piacról kiszorulóknak jelentenének megfizethető alternatívát.

A szervezet arra kéri a kormányt, hogy ezeket a szervezeteket az állam segítse támogatásokkal, kedvezményes hosszú lejáratú hitelekkel, építési telkekkel, használaton kívüli ingatlanokkal és adókedvezménnyel.

A Habitat for Humanity Magyarország online petíciójában a bérlakáspiac rendezését, igazságosabbá, biztonságosabbá tételét tűzte ki célul! A részleteket itt keresd!

Otthontalan család jutott lakhatáshoz Zuglóban

Önkormányzati lakásba költözhetett végre Mónika és három gyereke, akik évek óta családok átmeneti otthonában éltek, kiszorulva az albérletpiacról. A lakásokat a zuglói önkormányzat bocsátotta az átmeneti otthonban élő család rendelkezésére, akik a Habitat for Humanity Magyarország segítségével újították fel, tették lakhatóvá új otthonaikat az elmúlt egy évben. Ismerd meg Mónikáék történetét.

dsc_0191_1.JPG

Egy válással kezdődött minden

Mónika férjével és gyermekeikkel bérlakásban éltek, de nem tudták fizetni a bérleti díjat. A nehézségek a házasságot is megviselték, és Mónika hiába próbálta menteni a kapcsolatot, már három éve külön élnek a gyerekek apjától. Ebben a nehéz időszakban volt, hogy 4 hónapon keresztül csak GYES-ből éltek, miközben a gyerekek különleges diétája miatt az étkezés is nagyon sokba kerül, nem beszélve a gyógyszerek áráról.

Vidéki átmeneti otthonból Budapestre, egy speciális iskolába járnak a tartósan beteg gyerekek, a nagyok már az intézmény foglalkoztató részébe. Nagyfiú már elmúlt húsz éves, de a későn diagnosztizált betegség miatt súlyosan károsodott az idegrendszere. A nagyobb és a kisebb lányt is ugyanez a betegség sújtja, de szerencsére náluk már korábban felismerték a ritka emésztési rendellenességet, ezért ők szellemileg kevésbé károsodtak. Sajnos a betegség sok szövődménnyel jár, így több szakorvoshoz kell járniuk felülvizsgálatra. Az állapotuk a szigorú diétával fenntartható, de a szemük sajnos így is romlik, pár évente műtétre van szükség.

Egyedülálló anyaként három beteg gyermekkel még biztos anyagi háttérrel is nehéz, de otthontalanul igazán erőt próbáló. Mónika és a gyerekek egymás szeretetéből erőt merítve mégis megbirkóztak a mindennapokkal. „Nekem a gyerekeim a legfontosabbak és próbálom nem elhagyni magam.”- mondta Mónika, aki az átmeneti otthonban minden reggel négy órakor kelt, hogy reggel elő tudja készíteni a gyógyszereket. A gyerekek is csak fél 5-ig lustálkodhattak, mert 6-kor már indult a  HÉV, és az iskolába több mint egy órán át tartott az út a vidéki otthonból.

Idén végre valódi otthonba költözhettek

img_8617.JPG

A Habitat for Humanity segítségével Mónika és a gyerekek végre saját otthonhoz jutottak: egy üresen álló, zuglói szociális bérlakást újított fel számukra a Habitat,  önkéntesek bevonásával. „Én is dolgoztam az építkezésen” – meséli lelkesen Mónika. „Kapartuk a falat, szedtük le a fűrészporos tapétát, aztán gletteltünk és festettünk.” A lakásban új villanyvezetékek, az ajtók és az ablakok is beszerelésre kerültek, sőt a Whirpool segítségével még hűtő, mosógép is került a frissen festett, tágas lakásba.

img_8611.JPG

A megfizethető szociális bérlakás nemcsak biztos otthont, de lehetőséget is ad az előrelépésre, hiszen a budapesti címről már sokkal közelebb lesz a gyerekeknek az iskola, vége az óráig tartó ingázásnak. A nagyobb önállóság mellett a tágas lakás más előnyökkel is jár majd: „A lányoknak készül egy galéria, ahol külön aludhatnak. Így lesz egy kis saját terük is.” - meséli terveit Mónika.

dsc_0197.JPG

A Habitat for Humanity Magyarország a XIV. kerület önkormányzatával, a Szociális Rehabilitációs Alapítvánnyal (SZÉRA), illetve a Saint-Gobain Initiatives Alapítvánnyal együttműködésben már második éve segíti az albérlet piacról kiszorult családok saját lakáshoz jutását. Az idei évben a szervezet Második Esély programja keretében összesen két család jutott bérleti joghoz, akik az elmúlt hetekben költöztek be új otthonaikba.

Számos család önhibáján kívül kerül olyan helyzetbe, hogy nem képes előteremteni a lakhatással járó költségeket. Ahhoz, hogy esélyük legyen egy élhető jövőre, megfizethető szociális bérlakásra van szükségük. Nekik is jár egy második esély.

Téged is zavar, hogy fékezhetetlenül emelkednek az albérletárak? Te is félted a lakásodat egy bizonytalan albérleti helyzetben? Szeretnél tisztán látni a jelenleg zavaros bérlakás-piacon? 

A Habitat for Humanity Magyarország online petíciójában a bérlakáspiac rendezését, igazságosabbá, biztonságosabbá tételét tűzte ki célul! A részleteket itt keresd!

süti beállítások módosítása