A Habitat for Humanity Magyarország lakhatási kérdésekkel foglalkozó blogja

Nők: a lakásvesztést saját biztonságuk árán is elkerülik

2014. március 07. - Habitat for Humanity Magyarország

A Nemzetközi Nőnap alkalmából a nők lakhatási problémáira emlékeztetünk

Nemzetközi Nőnap: a nők egyenlő jogaiért folytatott küzdelem napja. 1857.  március 8-án New York utcáin az emberibb munkafeltételekért és magasabb fizetésért tüntettek a textilipari nődolgozók.  Ma a Nemzetközi Nőnapon annyit elmondhatunk, hogy a jogszabályok szerint a magyar nők választáshoz, munkavállaláshoz, lakhatáshoz való jogai egyenlőek a férfiakéval. A lakhatással kapcsolatban Magyarország Alaptörvénye is kimondja, hogy alapvető jog. Igaz, ennél tovább már nem megy, így az állam egyelőre nem köteles biztosítania a megfelelő lakhatást a rászorulóknak. Hogy milyen esélyeik vannak a nőknek ma a lakhatási szegénység elkerülésére? Egy kicsit rosszabbak, mint a férfiaknak, mégis kevesebben kerülnek közülük az utcára. A nőket érintő lakhatási problémákat és az okokat igyekszünk bemutatni mai blogbejegyzésünkben.

nok_szegenyseg_1.jpg

A legutóbbi népszámlálási adatok szerint Magyarország lakosságának 32 százaléka, azaz majdnem 3,2 millió ember szegény. A nők azok, akiket könnyebben elér a szegénység, hisz a férfiaknál 16 százalékkal kevesebbet keresnek. Emiatt a lakhatási költségek viselése is nehezebb számukra. Leginkább az egyszülős háztartások vannak veszélyben, akiknek túlnyomó többsége egyedülálló anya a gyermekeivel. Őket jóval magasabb arányban, mintegy 60 százalékukat sújtja a szegénység. Egyedülálló szülőként a szegénységből való kiemelkedésnek is csökkennek az esélyei. A gyermeküket egyedül nevelő nők ugyanis jóval nehezebben találnak munkát.

nok_szegenyseg3.jpg

A nők mégis kevésbé sodródnak a lakásvesztésig. A hajléktalan embereknek ma csupán ötöde nő. Bár kutatási adat még nincs rá, feltételezzük, hogy a nők gyermekeik, családjuk védelmében több áldozatra hajlandóak. Sokkal inkább vállalják akár az éhezést vagy bántalmazást is a "biztonságos" otthon megtartása érdekében.

Más kérdés, hogy a bántalmazott nőknek nincs is túl sok lehetőségük a menekülésre. Mintegy 100 nőt és gyermeket tudnak krízisközpontokban elhelyezni Magyarországon, ahol az áldozatok védett körülmények közt lakhatnak, és szakértő segítséget kapnak a traumák feldolgozásában. Sajnos mindössze hatvan napig maradhatnak itt. A hatvan napos kríziselhelyezés után a családok átmeneti otthonába kerülhetnek. Azok az átmeneti otthonok, melyeket gyermekkel együtt vehetnek igénybe a nők 4000 férőhelyet tudnak biztosítani Magyarországon. A szabályozás nem segít a család egyben tartásában, hisz a bizonytalan lakhatási körülmények között élő nők gyermekei könnyen állami gondozásba kerülhetnek, ami mind a gyerekre, mind az anyára súlyos pszichés terhet rak.

A nők konfliktuskerülő, otthonmegtartó magatartása ellenére is elmondható, hogy az elmúlt években arányuk nőtt a fedél nélküliek között. A rendszerváltás környékén a nők aránya 9-10 százalék lehetett, ma 20 százalék körül van, a hajléktalan szállásokon megjelenő nők pedig az összes lakó negyedét teszik ki. A fiatal hajléktalanok körében még szembetűnőbb az emelkedés. A harmincévesnél fiatalabbak között a nők aránya elérheti a 30 százalékot is.

Az utcára kerülés hátterében leginkább a gyerekként elviselt szülői erőszak, az állami gondozás, a jó anyai minta hiánya áll. Utóbbi valószínűleg abban is szerepet játszik, hogy a hajléktalan nők saját gyermekeikkel sem találják a közös hangot, vagy épp gyermektelenek maradnak.

nok_szegenyseg2.jpg

Ettől függetlenül a hajléktalan nők társas kapcsolatai erősebbek. A közterületen éjszakázó nők több mint fele vagy párkapcsolatban vagy csoportban él, míg a férfi hajléktalanok 72 százaléka egyedül tölti napjait. A társas kapcsolatokat azonban a hajléktalan ellátó rendszer nem támogatja. Nagyon kevés a koedukált vagy kisszobás, párok által igényelhető szállás. A közös élet lehetőségére - hajléktalanként -  marad az utca vagy a saját kezűleg összetákolt kunyhó. Mindkettő súlyos létbizonytalanságot jelent, melyet az érvényben lévő szabályozások is súlyosbítanak: utcán élő hajléktalanokat szabálysértési eljárás alá vonhat a hatóság, a hajléktalanok kunyhóit pedig szankció, további intézkedési kötelezettség nélkül lebonthatják. De az egyedülálló hajléktalan nőknek sem könnyű szállást találni. Budapesten összesen 3 női éjjeli menedékhely működik mindössze 193 férőhellyel, vidéken pedig csak néhány üres ágy várja a fedél nélkül maradt nőket, asszonyokat. 

A krízishelyzetbe kerülő nők számára is a megfizethető bérlakás lenne a legjobb megoldás. Itt partnerükkel, gyermekeikkel együtt igazi családként jóval nagyobb esélyük lenne az önálló élet megteremtésére. Szociális bérlakások száma azonban elenyésző, az összes magyarországi lakásnak 3,6 százaléka önkormányzati, szociális célra hasznosítható bérlakás. Pedig 45 ezer igénylő vár szociális bérlakásra, és a jövedelmi helyzetüket nézve legalább 300  ezer család talpra állásához lenne szükség megfizethető bérlakásra.

A Habitat for Humanity a szegényeket is elérő, igazságos lakáspolitika kialakításáért dolgozik. Véleményünk szerint olyan intézkedésekre és intézményrendszerre van szükség, mely a legveszélyeztetettebb rétegeknek, köztük a nőknek, gyermeküket egyedül nevelő nőknek, bántalmazást elszenvedett nőknek a lehető legerősebb védőhálót teremt.

A képek forrásai:

http://hirpub.hu/HirOldal/C53ACBD0E1FA8ABABFC7EA69048B8B4B.aspx

http://www.sajto-foto.hu/hu/sf/125/series_tb/47468#

További források: itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt, itt és itt.

 

A bejegyzés trackback címe:

http://habitat.blog.hu/api/trackback/id/tr705848293

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.